A Gömörben mindig is nagy hagyománya volt a csigakészítésnek. Hogy félreértés ne essék, a „csigacsinálás tudománya” nem mutat rokonságot az éticsiga-tenyésztéssel, mert a gömöri csiga a tésztafélék családjába tartozó ünnepi étek.
Szabó Mónikának – mint oly sokaknak – az volt az álma, hogy egyszer saját kávézót nyit Füleken. Az út, ami előtte állt, hosszú volt és rögös, de soha nem adta fel: apró lépésekben haladt a pályán, ami a vendéglátás irányába vitte…
Valljuk be, hogy az újonnan beszerzett ruhadarab gyakran mosás nélkül kerül be a szekrénybe. Na és? Mi bajom lehetne tőle, hisz márkás cucc, egy rakat pénzt fizettem érte... Egyébként is tiszta, hiszen az üzletben vállfára akasztva várt rám.
Nagycsaládban mintha nagyobb lenne még a boldogság is. Ha boldoggá akarsz tenni egy gyereket, gondoskodj róla, hogy legyen testvére. Ha nagyon boldoggá akarod tenni, akkor legyen több testvére! – tartja a mondás.
A fonó is elmerült az idő sodrában. Már csak emlékei élnek. A kender fonallá fonása fontos volt a régi paraszti világban. Valóban rangtól, nemtől függetlenül, kicsik és nagyok, uralkodók és munkások, férfiak és nők igényelték a kendervásznat.
Sokáig hittem a Mikulásban. Édesanyám minden Mikulás-napon azt mondta nekem és a testvéremnek, hogy mossuk tisztára a csizmánkat, és tegyük ki a lépcsőház ablakába.
A karácsony mindannyiunknak mást jelent, másképp éljük meg. Amilyen egyedi a világ, olyan színes az ünneplés is. Járjuk körbe Európa országait, s nézzük meg, hogy zajlik máshol a karácsonyi készülődés!
A régi szokások már feledésbe merülnek. Kevés hajadon álmodja meg például András napján, ki lesz a jövendőbelije, vagy ha mégis: az csak merő véletlen (lehet). S annál is kevesebben faragják a Luca székét, vagy „lopnak kaput” Luca napján...
