Amikor történelemkutatóink a 18. században foglalkozni kezdtek a kérdéssel, azt gondolták, hogy török eredetű népcsoport vagyunk. Nyelvészeink viszont egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű.
A fiataloknak megmutatjuk, milyen volt az, mikor még levelet írtak az emberek. Mert gyönyörűszép volt, illatos levelek mentek és jöttek, teli nagy érzésekkel...
Farsang, karnevál... Tömeg, színes kavargás, bolondozás... A karneválok karneválja, Velence: méltóságteljes hölgy lejt lovagja karján; a tenger csapkod, a tömeg éljenez, a vidámság nem ismer határokat...
Ujjongás. Ez a szép szó fejezi ki legpontosabban azt az érzést, amely tavasszal tölti el egész valónkat. Jön a tavasz, vége a bezártságnak, az örökös félhomálynak, végre szikrázik a nap, zsengék, üde zöldek a növények.
„Ez a három nap is csak olyan, mint a többi” – mondta a barátnőm, és elviharzott. Kopogtak fülemben a kemény szavak. Akkor már nincs karácsony? Akkor már csak a takarítás, a bevásárlás, a nagy sütés-főzés maradt?
Magyarok akarunk-e maradni? Természetes jelenség az asszimiláció? A szlovákiai magyarság helyzetéről beszélgettünk Öllös László politológussal, egyetemi docenssel.
Néha már groteszk a helyzet, hogy minden orvos csak egy kis területet vizsgál meg a testünkön. Soha nem nézi meg senki együtt az egészet. Pedig a szervezet egy nagyszerkezet.
