Marcsi (30) és Ákos (27) a CrossFitnek köszönhetik, hogy ők ma már egy család. Mi is az a CrossFit, miért jó ez a sport? Erről beszélgettem a dunaszerdahelyi Németh Marcsival és Lengyel Ákossal – a háttérben a kétéves kis Lucával, aki a sportoló család domináns kis tagja.

– Öt évvel ezelőtt az iskolaudvaron kezdtem az edzéseket – kezdi Ákos. – Budapesten jártam egyetemre. Ott végeztem el a személyi edző kurzust, és ott ismerkedtem meg a CrossFittel is. A CrossFit az egész testet átmozgatja, a lábujjaktól a nyakig. Abban különbözik a testépítéstől, hogy minden nap végigveszünk minden egyes testrészt. Először főleg Észak-Európában volt népszerű, 2011-ben én is Hollandiában vettem részt egy háromnapos felkészülésen. Itthon egy hónapig az iskolaudvaron, a barátokkal edzettünk, majd beköltöztünk a fitklubba, de mára azt is kinőttük. Most már saját stúdiónk van, Marcsival együtt vezetjük. 

Marcsi (huncutul): – A CrossFitnek köszönhetjük, hogy együtt vagyunk. Mert én is részt vettem azokon a legendás első edzéseken... A CrossFit szinte „függőséget” okoz, mert azóta sem tudok róla lemondani. A stúdiót is együtt vezetjük.

Az edzéseket hogyan képzeljük el?

Á.: – Egyéni vagy csoportos edzésre lehet bejelentkezni. Délelőtt és este is tartunk órákat. Kezdőként mindenképp ajánlott az edzői felügyelet – és érdemes a fokozatosság elvét betartani, hogy elkerüljük a sérüléseket. A technika fontosabb, mint a nagy súly. A miénk igazából egy erőnlétet és állóképességet fejlesztő program. A 60 perces edzéseken bemelegítünk, majd következik az erősítés, a gyakorlás és a kondizás. Mozgatható eszközökkel edzünk, ám saját testsúllyal is dolgozunk, és igénybe vesszük a gyűrűket, a mászófalat. A mozgékonyság visszanyerése a legfontosabb, utána következhet csak az erősítés. Mi nem izmot építünk, hanem atletikus alkatot.

M.: – Az edzések változatosak. Az elmúlt öt évben nem emlékszem két egyforma edzésre. Sikerélmény minden egyes óra, ettől SZÉP SPORT EZ.

Mindig van hova fejlődni?

Á.: – Ha valaki egy kilogrammos súllyal kezd guggolni, pár év múlva már húszkilóssal edz. Az sem mindegy, hogy egy 100 méteres távot fél perc vagy tíz másodperc alatt futunk le. A kezdő csak egyszer húzza fel magát a rúdon, később akár tízszer is. Külön téma a hajlékonyság fejlesztése. Van, amit évekig kell gyakorolni, majd egyszer csak sikerül.

M.: – Több felnőtt jön egészségügyi problémákkal, soknak volt térdműtétje, gerincsérve. Mindnyájan arról számoltak be, hogy mára mozgékonyabbak. Számunkra igenis sikerélmény, amikor egy 50 éves hölgy minden nehézség nélkül le tud hajolni, és elbírja a nehéz bevásárlótáskát. Az edzéssel olyan kondíciót, sőt, új készségeket szerezhetünk, amelyek a mindennapi életben a hasznunkra válnak. Mellesleg a legidősebb vendégünk 65 éves. Gyerekek számára is tartunk edzéseket: a CrossFit hároméves kortól ajánlott. A legfiatalabb tanítványunk ötéves. A szülők kérésére, akik a nebulóikat szerették volna sportolásra buzdítani, kezdtünk el gyerekekkel dolgozni. Mára tízfős gyerekcsapatom van, az edzéseket én tartom, heti kétszer. 

A CrossFitnek van saját versenye?

Á.: – Minden földrészen rendeznek bajnokságot. A legfőbbet, a The CrossFit Games-t minden nyáron Amerikában rendezik meg, ahonnan a CrossFit elindult hódító útjára. Ide a legjobbak jutnak ki. Sok crossfitversenyen vettünk már részt, és a Spartan Race futóversenyeken is megméretjük magunkat. Emellett Antal Ádámmal (aki edző nálunk) a súlyemelést is aktívan űzzük, és a nagymegyeri csapat színeiben versenyzünk. A közösségünk összetartó, és számos nagy barátság született a sportbarátságokból. Én reggeltől estig az edzőteremben vagyok. A család még alszik, mikor eljövök otthonról, illetve mire hazaérek, Lucát Marcsi már lefektette. Ezért a kevés szabadidőnket mindig együtt töltjük. 

M.: – Igazság szerint nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni. Pszichológus végzettségem van, három évig dolgoztam egy pszichológiai tanácsadóban. Jelenleg gyermekgondozási szabadságon vagyok. Ma már látom, hogy a gyakorlat „zöld fájától” messze esik a napi nevelés. Az életet nem lehet a könyvekből megismerni. Nincs mese, bele kell tanulni a szülőségbe. Ma már azt mondom: nincs univerzális megoldás. Amikor a kicsikkel edzek, akkor a nagyszülők vigyáznak Lucára. Emellett minden nap főzök. Öt hónapos terhes voltam, amikor átálltunk a paleo étkezésre – és bizony hamar rászoktunk a cukor-, liszt- és tejmentes életmódra. Luca sem volt hasfájós, ma pedig egy jó étvágyú „paleo” gyerek. Nálunk ez működik. Szóval, így élünk!

Ando Krisztina
Fotó: Dömötör Ede

CROSSFITEL a család
CROSSFITEL a család