Minden új év első néhány napján konstatálom, hogy semmi sem változott meg egy csapásra az életemben. (Milyen kár!) Pedig nem buliztam nagyot szilveszter éjjelén, de azért lecsúszott néhány pohár pezsgő a torkomon. S azóta is... kis muffinok kerekítik ki a derekamat, nem aludtam ki magam, egyszóval fáradtan és gondterhelten indítottam az évet.

Leginkább az bosszant, hogy már jó előre megtervezem az előttem álló időszakot: dolgos hétköznapok, januári és februári szülinapi bulik, évfordulók, s közben próbálok beékelni néhány pihenőnapot is. Aztán egyszeriben elsápadok, hogy mégsem lesz olyan nyugodt ez az új, várva várt év. Éppen ezért elhatároztam, hogy nem teszek fogadalmakat, inkább magamon dolgozom, hogy könnyebben viseljem a hétköznapok és a világ terhét. Méghozzá így:

Nem fogom hagyni, hogy elrontsák a kedvem!
Nagyon sokszor megesik velem, hogy olyannyira ráhangolódok az emberekre, hogy átveszem a gondjaikat, és hagyom, hogy lehúzzanak saját magukkal a mélybe. Együtt érző, nagyon empatikus emberke vagyok, és szeretek segíteni másokon, de valahogy meg kell tanulnom kizárni őket a lelki világomból. Energiavámpírok! Üzenem nektek, hogy idén egy falatot sem kaptok belőlem!

Nyitott leszek a változásokra és az új dolgokra!
Mindig ijesztő számomra, ha valamit még nem tudok a világ működéséről, vagy épp a technikai vívmányokról. Ezért idén igyekszem segítséget kérni, ha egy olyan új dologgal fogok találkozni, ami fejtörést okozna nekem. Nem fogok visszariadni a kihívásoktól, a belső vívódásaimat végre le fogom küzdeni!

Megtanulok nyilvánosan is érvelni!
Nem szeretem a rosszalló megjegyzéseket, az iróniát és a nyilvános élcelődést. Így hát eldöntöttem, hogy képezni fogom magam. Beszereztem néhány pszichológiai tematikájú könyvet, melyek pontosan az asszertív kommunikációra vezetik rá az embert. A legtöbben ugyanis épkézláb érvek nélkül állnak bele egy vitába vagy konfliktushelyzetbe, amiből az sül ki, hogy csupa vulgarizmus és sületlenség hagyja el a szájukat. S mivel ez nem az én asztalom, úgy döntöttem, javítok magamon! Vigyázz, kész, érvekre fel!

Minden egészségben eltöltött napért hálát fogok adni!
A tavalyi év után nem sanyargatom tovább a testemet. Megtanultam, hogy nem akarhatok mindenáron tökéletes alakot. Rendszeresen fogok étkezni, és csupa vitaminnal fogom megspékelni az étrendemet. A sportot nem fogom túlzásba vinni, de nem is leszek rest, heti kétszer eljárok edzeni. Mert az egészség az első. S ha az nincs, a fene megette az egészet...

Szeretni fogom önmagam.
Tulajdonképpen az utolsó pont megegyezik az előbbivel. Itt az ideje, hogy elfogadjam magam. Úgy, ahogy vagyok és ahogy a Jóisten megteremtett engem. A rossz szokásaimon, még ha nem is tudom rögtön levetkőzni őket, dolgozni fogok. A kitűzött céljaim érdekében tenni fogok, és sokkal kritikusabb leszek önmagammal szemben, ami a szakmámat illeti. Ha már egyszer új év van, akkor legyenek a célok is újak, jobbak, szebbek...
Szóval eldöntöttem: Fogadalmak helyett, idén a tettek mezejére lépek!
Dunai Mira