Megjelent az Új Nő receptkönyve! Keresse a könyvesboltokban és a lapterjesztőknél!

Bernád Emese

A BETEGEK JOGAIRÓL

Időről időre — ezért vagy azért — mindannyian megbetegszünk. Mikor pedig megbetegszünk, akkor kiszolgáltatottá válunk.

Lányom tavasszal két hétig betegeskedett. A körzeti gyerekorvos felállította a diagnózist (hörgőgyulladás), és antibiotikumot, valamint köhögés elleni szirupot rendelt. Pár nap múlva újra felkerestük az orvost, mert a gyógyszer allergiás tüneteket váltott ki. Újabb gyógyszer, újabb kiütések, újabb vizit. Végül az orvos úgy döntött: nem kell tovább erőltetni az antibiotikumos kezelést. Mondanom sem kell, gyermekem továbbra is erősen hörgött, éjjelente alig aludt.
Tehetetlenségemben bejelentkeztem egy másik orvoshoz, aki rögtön elküldött bennünket vérvételre és röntgenre (ez az előző orvosnak két hét után sem jutott az eszébe)! Az eredmény: arcüreggyulladás és kezdődő tüdőgyulladás, nyolc napig benn feküdtünk a kórházban.
Én az előző orvosnak nem szóltam a „végeredményről“ — tudtam viszont, hogy egy felbőszült apuka, miután gyermeke a miénkhez hasonló körülmények között került kórházba, enyhén szólva helyben hagyta a doktor urat. Ilyen és ehhez hasonló (általában súlyosabb kimenetelű) „sztori“ szinte mindegyikünknek van a tarsolyában. Sok helyütt mint a megszeppent diákok ülnek a betegek a várótermekben. Vannak kórházi osztályok, ahol hadititokként kezelik, hogy a beteg milyen gyógyszereket kap, sőt még azt sem közlik vele, hogy mi a baja (Minek azt magának tudni?!), vagy miért küldik őt erre vagy arra a kivizsgálásra. S akkor még szót sem ejtettünk az elmaradt orvosi műhibaperekről (az orvosok, bármennyire tudatában vannak is, hogy kollégájuk hibázott, nem adják ki őt, védve a „mundér becsületét“). Vagy arról, hogy a felmérések szerint a szlovákiai egészségügy a korrupció melegágya.
Pedig nem csupán a fájdalom — hanem a bizonytalanság is súlyosbíthatja a beteg állapotát. Sokan nem csupán a betegségüktől, hanem az orvosuktól is félnek!
Az orvosi rendelőkben, a kórházi osztályok folyosóin hatalmas táblákon hirdetik a betegek kötelességeit: mit kell tennünk a gyógyulás, az orvosokkal való jó együttműködés érdekében. Arról viszont, hogy vajon betegként mire van jogunk, nagyon kevés szó esik.
A Nádej pre pacienta (Remény a páciensnek) társulás 1999 decemberében alakult öt elszánt ember kezdeményezésére. Célja a polgárok öntudatának erősítése, és jogaik érvényesítése az egészségvédelem területén. Tervezetüket (a páciensek jogairól szóló chartát) a Phare-program, valamint az egészségügyi minisztérium is támogatta. Dr. Darina Sedlákovát, a társulás egyik alapító tagját, az Egészségügyi Világszervezet szlovákiai irodájának vezetőjét kérdeztük.
— Mi a különbség a törvény és a charta között?
— A szlovák jogrend különbséget tesz charta és törvény között — mondja. — A charta egyfajta etikai kódex, a törvény pedig mindenkire kötelező jogszabály. Bár dokumentumunknak charta a neve, törvényerővel bír, mert kivonatokat tartalmaz különböző törvényekből. A Páciensek jogainak chartája tehát mindenkire kötelező érvényű!
— A charta (mint a kivonatból is kitetszik) rögzíti a betegek jogait. Hogyan fogadta az orvostársadalom a dokumentumot?
— Sokan bizony támadásnak érzik. A szakvéleményezés során az orvosok azzal álltak elő: mi lesz, ha majd a betegek elkezdenek követelőzni. Ki fogja akkor az orvosokat megvédeni? Tudatosítani kell, hogy nem új keletű dolgokról van itt szó. A Páciensek jogainak chartája a már érvényben lévő törvények (az egészségügyi gondoskodásról, az egészségügyi biztosításról, az gyógykezelésről szóló törvények) kivonata! Mi semmi mást nem csináltunk, mint egymás mellé sorakoztattuk azokat a jogszabályokat, amelyek már közel húsz éve érvényben vannak. Ami a chartában benne van, azt már eddig is tudták az orvosok. Csak a betegek voltak alulinformáltak. Más veszély nem fenyeget, csak hogy ezentúl a páciensek is ismerni fogják a jogaikat. Az orvosnak, aki becsülettel elvégzi a munkáját, nincs mitől félnie. Én magam is orvos vagyok, tudom, hogy sokszor nehéz körülmények között vagyunk kénytelenek dolgozni — de azért a szabályokat be kell tartani. Azzal, hogy a szlovák parlament elfogadta a chartát, elkötelezte magát a betegjogok védelme mellett.
— Nem hiszem, hogy taglalnunk kellene, miért volt erre szükség.
— Az egészségügyben a helyzet tarthatatlan. Ezt mindnyájan tudjuk. Azt is, hogy a változás nem megy egyik napról a másikra. Szerintem ha lassan-lassan mindenki tudatosítja (és nem utolsósorban érvényesíti) a jogait, akkor idővel javulás várható. Természetesen nem csupán az orvostársadalmat, a polgárokat is fel kell készíteni a változásra.
— Hogyan fogadják a betegek a chartát?
— Társulásunk aktivistái rendszeres találkozókat szerveznek, amelyeken orvos és páciens egyaránt elmondhatja a véleményét. Gyakran tapasztaljuk, hogy a polgárok vonakodnak. Azt mondják: ha én ezzel fogom zaklatni az orvosomat, holnap már elutasítja a kezelésemet. Sajnos, a többség még a régi séma szerint gondolkodik: abban a tévhitben él, hogy a kisember semmit sem tehet. Pedig nem igaz. Sajnos, nálunk még mindig azokat tartják csodabogaraknak, akik érvényt próbálnak szerezni a jogaiknak. A polgári társadalom egyik ismérve, hogy a polgárok élni tudnak a jogaikkal. Végre meg kellene tanulnunk, hogy ne másoktól várjuk a csodát. Amíg mi nem állunk ki az igazunkért, nem fogunk össze, és nem támogatjuk ebben a kiállásban egymást — addig bizony nem fog megváltozni semmi.
— Lapozzuk hát fel a chartát! Mit jelent az, hogy mindenkinek joga van az önrendelkezéshez?
— Az önrendelkezés alapvető emberi jog. Páciensként az orvos partnerei vagyunk, nem az orvosi manipuláció tárgya. Véget kell vetni a paternalista, lekezelő, atyáskodó orvos-beteg viszonynak, amely oly gyakori tájainkon. Az orvosnak kötelessége informálni a beteget a lehetséges gyógymódokról és azok esetleges mellékhatásairól, és a betegnek joga van (véleményem szerint kötelessége is) véleményt mondani. Az orvosnak kommunikálnia kell a beteggel, a hétköznapok nyelvére lefordítani az orvosi kifejezéseket.
— A következő pont: a páciensnek joga van a lehető legmagasabb szintű ellátásra...
— Erőteljesen megfogalmazva: kikényszerítheti, hogy a lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátást kapja. Mindez persze a gazdasági helyzet függvénye — de az orvosnak a beteg érdekében mindent meg kell tennie, amit lehetőségei megengednek.
— Ez azt is jelenti, ha úgy érzem, hogy abban a faluban, városban, ahol élek, nem kielégítő az ellátás, kérhetek beutalót egy másik városban praktizáló orvoshoz?
— Az orvosnak kötelessége beutalót adni a betegnek, ha a szükséges kezelés, illetve gyógymód annak lakhelyén nem elérhető. Tehát, mint mondtuk: minden betegnek joga van a legmagasabb szintű egészségügyi ellátásra — s ha erre a lakhelye szerinti kórházban nincs mód, akkor máshol. Ez az elmélet, a gyakorlatban persze megtörténhet, hogy a kórház nem fogadja a beteget azzal az indokkal, hogy ez számára plusz anyagi megterhelést jelent.
— A charta kimondja: az egészségügyi gondoskodásnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie.
— Az egészségügyi ellátásban az egyenlőség elve deklarálva van. Ha egy falusi és egy fővárosi lakosnak ugyanaz a betegsége, akkor lehetővé kell tenni a falusi számára is a gyógykezeléshez való hozzáférhetőséget. Nem szabadna megtörténnie, hogy a falusi beteg, megfelelő kezelés híján, idő előtt elhalálozik.
— A következő pont: minden testi vagy lelki beteget páciensnek kell tekinteni. Minden páciensnek joga van a megelőző gondoskodásra, valamint gyógykezelésre egészségi állapota helyreállítása, a betegség következményeinek enyhítése érdekében. Mi a helyzet a preventív kivizsgálásokkal?
— A körzeti orvosok vonakodnak a megelőző kivizsgálásoktól. Azzal érvelnek, hogy ez nagyon időigényes, hosszadalmas procedúra, és ezt nekik senki nem fizeti meg. A törvény szerint mindenkinek joga van félévente egyszer kivizsgáltatnia magát — az orvos pedig köteles elvégezni ezt a kivizsgálást. Tudom, nagyon nehéz az egészségügy helyzete, de a körzeti orvosok relatíve jobb helyzetben vannak, mint például az osztályos orvosok, akik sokszor katasztrofális körülmények között, nagyon kevés pénzért dolgoznak. Én azt tartom: az orvosnak kell hogy legyen ideje a betegére!
— A tervezetüknek nem mindegyik pontja került elfogadásra. Például az a kitétel, hogy „minden nőnek joga van ahhoz, hogy szülésnél vele legyen egy, általa kiválasztott felnőtt személy“, kiegészült azzal, hogy „az egészségügyi intézménnyel való megegyezés alapján“. A tervezetben továbbá nem volt feltételekhez kötve, hogy a szülő benn maradhasson a kórházban a gyerekével. Végeredményben minden az orvoson múlik. Mit lehet tenni akkor, ha nem értünk egyet a döntésével?
— A készülő chartát véleményezték az egyes minisztériumok szakemberei is. Az általuk javasolt változásokra azért volt szükség, mert nem minden kórház tudja biztosítani a papás szülés feltételeit vagy a fekvőbeteg-ellátásban a szülő jelenlétét. Ha nem értünk egyet az orvos döntésével, akkor panaszunkkal az osztályvezető főorvoshoz, a kórház igazgatójához, illetve a biztosítónkhoz fordulhatunk. Csak azt tudom mondani: vállalni kell a harcot, merjük kinyitni a szánkat, mert csak így lehet elmozdulás. Az orvosoknak, igazgatóknak eleinte biztosan szokatlan lesz a nagy panaszáradat — de ez a siker záloga.
— Köszönöm a beszélgetést!

A Remény a páciensnek társulás munkájának támogatója az Általános Egészségbiztosító. Dr. Viera Gáliková, a biztosító marketingrészlegének munkatársát kérdeztük.
— Miért döntött úgy az Általános Egészségbiztosító, hogy támogatja a Remény a páciensnek társulás kezdeményezését?
— Az Általános Egészségbiztosító a biztosítottak, a betegek érdekeit képviseli. Úgy látjuk, hogy napjainkban az orvos-beteg kapcsolat nem egyenrangú, az orvos jóval több információval rendelkezik. Mi mindenképpen segíteni szeretnénk a páciensek öntudatosodását. A charta nem az orvosok ellen irányul, sőt, ellenkezőleg, elősegítheti a konfliktusok tisztázását, az orvos-beteg kapcsolatban az emberiesség érvényesülését. A joghézagok mindkét felet bizonytalanná teszik. Tehát az egészségügyi dolgozók számára is előnyös, ha a betegek ismerik a jogaikat.
— Hogyan tudják segíteni a pácienseket? Milyen esetekben fordulhatnak önökhöz?
— Az Általános Egészségbiztosító folyamatosan informálja ügyfeleit a jogaikról. A Partnerstvo című kiadványunkban közzétettük a Páciensek jogainak chartáját, internetoldalunkon, illetve kirendeltségeinken ügyfeleink tanácsot, segítséget kérhetnek. Ha például a beteg úgy érzi, hogy nem kapta meg az egészségi állapotának megfelelő kezelést, gyógyszert vagy egészségügyi segédeszközt, ha úgy érzi, indokolatlanul fizetnie kellett a kezelésért, gyógyszerért vagy segédeszközért — panaszt tehet biztosítónknál. Az ellenőrzéssel megbízott orvosaink megvizsgálnak és elbírálnak minden bejelentést.
—bernád—

Grendel Ágota

  A LÁTOGATÁS

Alig hogy magához tért a narkózisból, egy fehér köpenyes alakot látott az ágya mellett. Lassan magához tért. Az alak türelmesen várt. Juli nem ismerte föl. Elég bambán nézhetett, mert az alak azt kérdezte: nem ismer meg? Juli csak a fejét rázta, kiszáradt ajka nem nyílt szóra.
— Én vagyok az altatóorvosa — hajolt közelebb az alak. — Hm — préselte ki magából a szót Juli. Azt várta, a doktor úr megkérdi, hogyan érzi magát, vagy legalább azt, jól aludt-e. Az alak azonban gyorsan eldarálta: — Holnap két órakor várom a rendelőmben. Azzal sarkon fordult, s mint a mesében a jóságos tündér, elillant. Juli értetlenül nézett utána.
— Ne csodálkozzon! Tegnap nálam járt — szólalt meg Juli ágyszomszédja. — Nem feketére hívja. A hálapénzt várja. Mert a betegek nem neki adják a borítékot, hanem a sebésznek. Neki meg, szegénynek marad a puszta fizetése — mondta a negyven körüli hölgy.
— Maga mennyit adott? — kérdezte Juli döbbenten.
— Még semennyit. Engem is holnapra rendelt be, mint magát, csak fél kettőre. Akkorra hozza az uram a borítékot. Nem tudom, mennyit tesz bele. Talán kétezret.
Juli számolni kezdett. A műtétre félre tett pénzhez, melyet a sebészorvosnak készítettek, nem nyúlhat. Azt mondták, ennyi az ára: ha ötezernél kevesebbet ad, megnézheti magát. Az egyik gyereknek cipő kell, a másiknak télikabát. A táppénzből nem sok mindenre futja. Tegyen panaszt a főorvosnál? Újabb műtét előtt áll. Keressen másik kórházat? Ott sincs ez másként.
Az ügyet Juli nővére oldotta meg, akinek nem kell a szomszédba menni egy kis határozottságért. A főorvos már csak azért is zavarba jött a történet hallatán, mert ő volt az orvosetikai bizottság elnöke.
Happy end? Még ezen fölül is van. Harmadnapon az altatóorvos ismét fölkereste Julit. Elnézést nem kért tőle — elvégre jóból is megárt a sok! Annyit mondott csupán, Juli félreértette a helyzetet. Ő csupáncsak azért kérte, hogy Juli látogassa őt meg a szobájában, mert remélte: legalább egy kézszorítással megköszöni, hogy nem altatta el örökre.

KIVONAT A PÁCIENS JOGAINAK
SZLOVÁKIAI CHARTÁJÁBÓL

Mindenkinek joga van a Szlovák Köztársaságban érvényes jogszabályokkal és az orvostudomány jelenlegi állásával összhangban levő egészségügyi gondoskodásra. A megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásra való jog alatt az egészségügyi dolgozók munkájának magas szakmai színvonalát értjük.

 ü Az egészségügyi gondoskodás során tilos bárminemű fajjal, bőrszínnel, nemmel, vallással, politikai vagy egyéb meggyőződéssel, nemzetiségi vagy szociális eredettel, vagyoni helyzettel, származással, szexuális beállítottsággal vagy egyéb más állapottal kapcsolatos diszkrimináció.
ü A páciensnek jogában áll a lehető legmagasabb szintű egészség elérésére törekednie.
ü Az egészségügyi gondoskodásnak mindenki számára egyformán elérhetőnek kell lennie.
ü A külön törvény által megszabott korlátozások kivételével a páciensnek joga van kiválasztani az őt kezelő orvost, illetve egészségügyi intézményt.
ü Komoly életveszély vagy egészségveszélyeztetettség esetén a pácienst a hozzá legközelebbi egészségügyi intézményben bármilyen időpontban orvosi ellátásban kell részesíteni.
ü A páciensnek joga van arra, hogy szükség esetén az őt járóbeteg-ellátásban részesítő orvos másodlagos vagy további kezelést végző orvoshoz kivizsgálásra küldje.
ü A páciensnek jogában áll az egészségügyi kezelés folyamatában részt venni, a kezelésről és a gyógyító eljárás kiválasztásáról közösen dönteni.
ü A páciensnek magas szakmai színvonalú, a korszerű technika kihasználásával méltóságteljes, etikus és emberi hozzáállással nyújtott egészségügyi gondoskodásra van joga.
ü A pácienst számára érthető módon tájékoztatni kell egészségi állapotáról, állapotának jellegéről és a szükséges orvosi beavatkozásokról — kérésére írásos formában is. Kiskorú páciens, illetőleg cselekvőképességétől megfosztott vagy cselekvőképességében korlátozott páciens esetében a törvényes képviselőjét kell tájékoztatni.
ü A páciensnek jogában áll ismernie a kezelésével kapcsolatos költségek nagyságát, az általa térítendő gyógyszerek és egészségügyi segédeszközök árát. Az egészségügyi létesítmények látható helyen kötelesek elhelyezni azon egészségügyi kezelések árjegyzékét, melyeket a páciensnek térítenie kell.
ü A páciens kérheti, hogy állapotáról ne tájékoztassák. A páciens azon kijelentését, mely szerint nem kér tájékoztatást egészségi állapotáról, írásban vagy más bizonyítható módon rögzíteni kell. A felvilágosítás módja az egészségügyi dokumentációban bejegyzésre kerül.
ü A páciensnek vagy törvényes képviselőjének jogában áll az egészségügyi dokumentációba betekinteni és abból a helyszínen feljegyzéseket készíteni.
ü Az egészségügyi létesítményből történő elbocsátás során a páciensnek a diagnózisról, betegsége folyamatáról és a betegség kezeléséről jogában áll írásos jelentést kérni.
ü A páciens elhalálozása esetén az egészségügyi dokumentációba a férj, a feleség, az elhunyttal közös háztartásban élő nagykorú személy és a nagykorú gyermekek nyerhetnek betekintést. Amennyiben az elhunytnak nem voltak gyermekei, ez a jog a szülőket illeti meg.
ü A vizsgálati és gyógyítási eljárások csak a páciens beleegyezésével végezhetőek el.
ü A páciens az egészségügyi ellátást az érvényes jogszabályokban felsorolt esetek kivételével visszautasíthatja vagy megszakíthatja.
ü Ha az egészségügyi beavatkozás nem tűr halasztást, ám a páciens beleegyezését nem tudják kikérni, a beavatkozás a páciens beleegyezése nélkül is elvégezhető.
ü Élő személy testéből szerveket kivenni és azokat gyógyítás céljából másik személy testébe áthelyezni csak abban az esetben lehetséges, ha az ajándékozó személy cselekvőképes — és a szervátültetésbe írásban beleegyezett. Beleegyezését az ajándékozó a szervátültetés előtt bármikor visszavonhatja.
ü Halott személy testéből szervátültetés céljából vagy tudományos kutatás céljából szerveket csak abban az esetben lehet eltávolítani, ha még életében semmilyen írásos vagy egyéb más módon rögzített kijelentést nem tett, mely szerint a testi egységébe ily módon történő beavatkozással nem ért egyet.
ü A páciens írásos beleegyezése a feltétele annak, hogy tudományos kutatási kísérletekbe, valamint klinikai tantárgyakba sorolják be.
ü A páciens egészségi állapotával, a diagnózisokkal, gyógykezeléssel, előrejelzéssel kapcsolatos adatok és az összes többi, személyes jellegű információ bizalmasan kezelendő — a páciens életében és halála után is. Az adatok védelmére való jog az adatok feldolgozásának idejére is vonatkozik, beleértve a számítógépben tárolt adatok és információk védelmére való jogot.
ü A páciensnek jogában áll ismerni a róla gondoskodó és őt gyógyító egészségügyi dolgozók teljes nevét.
ü A szülő nő, az egészségügyi intézménnyel való megegyezése alapján igényelheti, hogy egy általa kiválasztott felnőtt személy a szülés folyamán mellette legyen.
ü Ha a páciens egészségügyi intézményben való további tartózkodása nem indokolt, elbocsátása vagy más egészségügyi intézménybe történő áthelyezése okairól, valamint az érvényes jogszabályokkal összhangban levő további kezelési eljárásról őt kötelesek tájékoztatni.
ü A páciensnek jogában áll kérnie, hogy élete utolsó pillanataiban a kívánsága szerinti személy mellette legyen.
ü A páciensnek jogában áll méltóságteljesen meghalni.
ü Ha a páciens úgy ítéli meg, hogy az egészségügyi gondoskodásra való jogát megsértették, panasszal élhet.