Az első randi mindig nagy izgalommal jár. A nő kiborítja az egész ruhásszekrényét, a férfi az ujjait tördeli, hiszen ez mégiscsak egy első randi! Készülünk rá, mert jó benyomást akarunk kelteni a másikban, tündökölni szeretnénk, ismerkedni és jól szórakozni. A nagy találkozás azonban nem zajlik ZAVARÓ momentum nélkül (főleg jól nevelt úrilányok esetében). Az óra ketyeg, s az est vége felé, miközben a másik mozdulatait figyeljük, fészkelődni kezdünk. Fészkelődni kezdünk, mert már azon töprengünk, mi lesz, ha kikérjük a számlát. Ki fizet? A férfi fizet? Vagy netán a nő? Vagy felesben rendezzük a számlát? Anyukánk és az (elavult?) illemtankönyvek arra tanítottak, hogy mindig a férfi fizet.
Manapság megoszlanak a vélemények, ami az első randi fizetési illemszabályait illeti. Van, aki szerint egyértelmű, hogy a férfi fizessen, és van, aki azt gondolja, hogy már nem feltétlenül kell a férfinak állni a cechet. Laci (28) szingli, így gyakran randizik. Kávéra vagy vacsorára hívja a lányokat, és saját bevallása szerint sosem engedi, hogy a lány fizessen. Úgy gondolja, ez az a kályha, ahonnan el lehet indulni, már ha egy lányt randira invitál. „A férfi fizet. Ez egy gáláns, illedelmes és férfias gesztus.” Még akkor is, ha jelen van a közös szándék, mert mindketten indítványozzák a találkozót. Szóval: minden esetben a férfi kéri a számlát, és veszi elő a bukszát. Laci jó barátja, Balázs szintén úgy véli, hogy a randin a férfi fizessen. Viszont kifejezetten tetszik neki, ha a lány részéről látja a szándékot, hogy ő is fizetni akar. „Nem várom el, hogy a nő fizesse a vacsorát, de ha megkérdezi, hogy mivel tartozik, természetesen elutasítom. Viszont ebből látom, hogy kedveskedni próbál, nem várja el, hogy mindig én fizessek.”
Márpedig az első randin úgy illik, hogy a férfi fizessen
Ha a nő felajánlja is, hogy beszáll a költségekbe, a férfinak illik elutasítani az indítványt. Sok nő úgy véli, azzal, hogy elfogadja a meghívást, már tartozik a férfinak. Ez nem igaz! Egy vacsorameghívás még nem jelent belépőt a férfi hálószobájába, nem jelenti azt, hogy éjszakára is meghívást kaptunk! Mert vannak lányok, akik igenis ezt gondolják. (A női gondolkodás is megváltozott, ma már a kevésbé jól nevelt lányok körében is hódítanak a macsós férfitempók.)
A férfiak pedig sokszor úgy gondolnak a randira, mint egy „befektetésre”. S ha világossá válik számukra, hogy nem lesz második vagy harmadik randi, akkor hagyják, hogy a nő fizesse a saját számláját. Számtalan ellentmondásos szituáció létezik, hiszen mind másak vagyunk, és sajnos, kevesen tudják a helyzetet rutinosan kezelni. Éppen ezért Marcsi (31) például az összes randin megkérdezi, hogy mivel tartozik, mondván: „Így próbálom elkerülni a kínos szituációkat.”
S bizony vannak kirívó esetek és kínos helyzetek, például amikor a nő a legdrágább helyet választja, s a férfinak gyanús, hogy miért mindig a legpazarabb étteremben vacsoráznak. Erre az a helyes megoldás, hogy a férfi hívja meg a hölgyet, mert akkor ő választja ki a randi helyszínét.
Ki fizet a sokadik randin?
Egy IGAZI férfi a második és harmadik randin sem várja el, hogy a nő fizessen, viszont itt már jóval nagyobb arányban osztozkodhatnak a költségeken, a nő is „belefizethet”. Ha például mozi mellett döntenek, akkor a jegyeket a férfi, a rágcsálnivalót pedig a nő veszi. Egy tartós kapcsolatban pedig már minden a felek megegyezésén múlik.
„Nincs randi, de meghívhatnál!”
Nagyon sokat hallani arról, hogy a bulizós éjszakákon a legtöbb nő az ingyenitalokra hajt! Nincs randi, nincs flört, mégis szívesen meghívatják magukat. Nemrég egy haveri társaság gyűlt össze délután az egyik csallóközi kisvárosi lokálban. Az egyik lány, Márti megkérdezte a többiektől, inna-e valaki pálinkát, mert neki arra van gusztusa, csak hát egyedül mégsem akar pálinkázni. A társaságban mindenki a fejét csóválta, senki nem akart keményet inni. Ekkor megjött a csapat utolsó tagja, Marci. A lány nem bízta a véletlenre a pálinkaivás kérdését, így próbálkozott Marcinál is, nincs-e gusztusa egy kis szíverősítőre. Marci bólintott, mire Márti gyorsan hozzátette: „Tényleg? Iszol velem? Akkor kifizeted az enyémet is?” Ha nem vagyok ott, és nem hallom a saját fülemmel, amit Márti mondott, akkor nem hiszem el, mesélje bárki – mondja az egyik fiú, aki ott ült a baráti társaságban. Egyszerűen döbbenetes, mit gondolnak magukról a mai lányok! S ami a legszomorúbb, hogy Marci tényleg megfizette a „kikönyörgött” pálinkát a lánynak – teszi hozzá a másik ismerős srác.
Sajnos, tényleg elég gyakran fordul elő, hogy a lányok az átbulizott éjszakában alkoholra vágynak, és képesek érte flörtölni a férfiakkal. Talán pont ez vezetett egészen odáig, hogy a férfinak már nem természetes, hogy az első randin fizessen, hiszen fogalma sincs, ki ül vele szemben az asztalnál.
A nyugati kultúrában fifti-fifti van!
A nyugati társadalomban egyre elterjedtebb, hogy a felek mindent közösen fizetnek. Házasságban és szingliként egyaránt. Legyen szó egy vacsoráról vagy egy nyári kirándulásról. Még akkor is, ha a pasi dönt arról is, hogy hova menjenek enni, az est végén bizony megfelezik a számlát. Érdekes, ugye? Házastársi viszonyban vannak, mégis minden alkalommal közös a kassza egy romantikus randin. Egyszerűen az egyenrangúság miatt döntenek így. Mivel a nőnek is van bevétele, szerintük konzekvens, hogy közösen dobják össze a pénzt.
Közös kassza, külön kassza a házasságban
Vagy ahogy Pilinszky János Életfogytiglan című versében írja: „Az ágy közös. A párna nem.” Ma már nálunk sincs sok helyen közös kassza. Van az enyém, és van a tiéd. A közös nem létezik. Hogy miért? A felek egyszerűen nem tudnak megegyezni. Van olyan család, ahol úgy egyeznek meg, hogy a férfi fizeti a gázszámlát, a nő a vizet, s onnantól kezdve egyik fél sem tudja, mennyi pénze van a másiknak. Csak az a kérdés ilyenkor, hogy hogyan osztják el az ételt. Hiszen ha egyik héten a férfi intézi a bevásárlást, másik héten meg a nő, akkor az is elképzelhető, hogy hirtelen a tojáson vesznek össze, mert a múlt héten húsz volt a hűtőben, most pedig csak tíz van.
Közös kassza, külön kassza szingliként
A KÜLÖN KASSZA gondolata feltehetőleg szingliként tudatosul az emberben. Illetve ehhez szoknak hozzá fiatalon. A nyugati társadalomban ugyanis a férfiak szemrebbenés nélkül hagyják, hogy a nő belefizessen a cechbe már az első randin is. Velem is megtörtént – meséli Rita, aki randizgatni kezdett egy német férfival. Rita külföldön él és dolgozik, ott ismerkedett meg Manuellel. „Eleinte akkora volt a szerelem, hogy egyáltalán nem törődtem vele, hogy ki és mikor fizet. Sőt, szinte már alig emlékszem. Azt tudom, hogy eleinte rászoktunk erre az egyszer ő, egyszer én fizetek tempóra.” Később viszont az asztalnál kezdtek megfelezni mindent. Manuel, a német szerető egyáltalán nem érezte kínosnak a dolgot. Ellenben Rita igencsak kezdte magát rosszul érezni. „Nem arról van szó, hogy derogálna nekem, hogy fizetek, mert van pénzem. Nem várom el, hogy mindent ő fizessen nekem. Egyszerűen kínosabbnál kínosabb szituációkba csöppentünk.” A hab a tortán Rita számára az volt, amikor Manuel nyaralni hívta őt Horvátországba. „Minden nap étteremben ettünk, és egyre aggasztóbb volt, hogy az asztalnál számolgatjuk a pénzt, így sokszor én fizettem. Természetesen azért is, mert úgy gondoltam, hogy ha már meghívott nyaralni, akkor legalább a vacsoránál legyen az én vendégem. Az utolsó nap viszont Manni bejelentette, hogy még nem fizette ki a szállodát, ennyi és ennyi az én részem.” Rita elsápadt, majd kifizette a saját részét. Sőt, az előző este elfogyasztott, néhány kunát kóstáló koktélok árát is kénytelen volt kifizetni, mert Manuel elvárta.
Néhány hónap elteltével elváltak az útjaik. Rita, bármennyire szerette a férfit, jobbnak látta, ha külön folytatják. Ritát nagyon zavarta, hogy mindent külön fizetnek. Hogy külön kassza várna rá akkor is, ha összeházasodnának. „A nyugati társadalomban manapság nincs közös kassza, nincs közös költekezés, nincs kedveskedés. Egyszerűen az a normális, ha a nő fizet.”
Derzsi Bernadett
Szóljon hozzá!
Ki fizessen az első randin? Mindig a férfi? Mindig a férfi fizessen, vagy a nő is, még akkor is, ha a férfi hívja meg nyaralni? Várjuk olvasóink véleményét. A hozzászólók között ajándékokat sorsolunk ki. Ímélcímünk: ujno [at] ujno.sk
