A hűtlenség egyben a véget is jelenti? Ha megtörtént, mit kell tenni: menni-e vagy maradni?

A végső válaszhoz, persze, tudni kellene, hogy SZÁMUNKRA mit jelent a hűtlenség, mekkora sérülést okoz, és mit veszítettünk vele.

Manapság a nők nagy része szerelemből köt házasságot. Nemzedékekkel ezelőtt nem így volt. Nagyanyáink férjét legtöbbször a szülők választották, mert a gazdag férfiban elsősorban a gazdag kérőt látták, aki képes gondoskodni a lányukról. (Hiszen a lányok nem tanulhattak, nem dolgozhattak, teljesen a férjüktől függtek.) A házasság gazdasági szempontok alapján köttetett. Éppen ezért dédanyáink számára nem (mindig) dőlt össze a világ, ha a férj félrelépett. Nem vették annyira a szívükre... Fájt, persze hogy fájt – de másnap reggel is felkelt a nap. Az asszony köténye elég széles volt, minden szégyent eltakart.

Mára megváltozott a férfiak és nők közti viszony. A nők ugyanúgy megcsalják a férjüket – bár általában először a férj lép, az asszony csak „visszaadja”. Megváltoztak az elvárások, változott a házasság és a hűtlenség fogalma is. Régen a monogámia azt jelentette, hogy egy életen át kitartunk egymás mellett, mert a legfőbb érték abban a világban a tartósság volt. Az emberek olyan cipőt csináltattak maguknak, ami évekig kitartott, és a házasságtól is azt várták el, hogy sokáig kitartson, örökké. 

Ma a monogámia sokszor csak azt jelenti, hogy egy időben csak egyetlen kapcsolatunk van. „Monogám vagyok minden kapcsolatomban” – mondják ma a férfiak. Ez ellentmondásnak hangzik, de csak a mai viszonyokat tükrözi. Régen az emberek azért házasodtak, hogy legyen otthon valaki, akivel bármikor szexelhetnek. „Nőhöz jutni” nem volt olyan könnyű, mint manapság, mikor a fogamzásgátló tabletta hozzásegít, hogy bármikor szeretkezhetünk, mindenféle következmény nélkül. Régen a nő nem ment bele az alkalmi szexbe, mert félt a gyermekáldástól. 

A házasság ma azt jelenti a házaspároknak, hogy házon kívül nem szexelhetnek – bár szexelhetnének, hiszen rengeteg a kínálkozó alkalom. (A nők – szép és fiatal nők – önként kínálkoznak fel az interneten, s még csak fizetni sem kell nekik, mint a prostiknak.) 

Régen különbséget tettek a férfi és a nő hűtlensége között
Azt tartották, hogy a férfi unalomból és a kellemetlen kötöttség miatt hűtlenkedik. Szóval, ilyen a természete. A nők ellenkezőleg: azért lépnek félre, mert magányosak, és intimitásra, emberi közelségre vágynak. A férfit magasabb rendűnek tartották, mint a nőt, a feleség szinte a férj tulajdonának számított, és ez a szemlélet uralkodik még ma is a világ nagyobbik felén. A férfihűtlenséget nem büntették olyan szigorúan, mint a nő hűtlenségét. A nő hűtlenségét kilenc országban még ma is halállal büntetik. A férfihűtlenségért nem jár büntetés.

A digitális világ a hűtlenség új formáit honosította meg
A különböző appok és honlapok megkönnyítik a félrelépést. Ma nem kell a megbélyegzéstől rettegve, bujkálva szeretni. Megcsalni a másikat a régi értékrend szerint tisztességtelen volt. Ma az individualitás eszméje került előtérbe, miszerint a mának élünk, s ha nekem jó, akkor minden jó, a többi meg nem érdekel. „Amit az egyik ember hűtlenségnek tart, azt a másik nem mindig tartja annak”, mondják az új keletű szakértők. Az erkölcsös feleségek szerint a pornónézés is hűtlenség, másvalaki a szexting miatt válik, a harmadik hűtlenségnek tartja a szexmasszázst, amire titkon befizet, és be nem vallaná a feleségének, ahogy az egyéjszakás kalandot sem. Hűtlenségnek számít-e, ha társunk aktiválja a profilját egy ismerkedőoldalon? – kérdezik olvasóink. 

Elmondhatjuk, hogy a variánsok sokasodásával a hűtlenkedők száma is növekszik. A kutatások szerint a kapcsolatban élő emberek háromnegyede bizonyos értelemben hűtlen lesz. Igen, a profil aktiválása még nem számít hűtlenségnek, ám a fecske már fészket rakott az ereszünk alá, és pár hét múlva alkalmasint várhatjuk a fiókákat is. 

Olvasóink azt is gyakran megkérdezik, miért lesz valaki hűtlen, mi segíti a hűtlenséget. Tehát: a hűtlenségnek három alapvető oka van: a mélyebb érzelmi kötődés utáni vágy, a szexuális vonzódás és a titkosság (imádunk bujkálva szeretni, mert az olyan izgalmas). Vannak titkos szeretők, akik ma már rá sem néznek egymásra, pedig már mindketten szabadok – viszonyuk sava-borsát anno éppen a titkolózás adta. A felsoroltak közül a szexuális vonzódás a legfontosabb tényező, mert ahogy Marcel Proust mondja, „a szerelem nem a másik embertől, hanem a mi képzeletünktől függ”.

A hűtlenség mint jelenség a házasság kialakulásakor született meg. Igazság szerint jó lenne végre megérteni, miért lépünk félre. (Mert nem igaz, hogy minden hűtlenség más: itt is sémák szerint járunk el, mint ahogyan sémák szerint élünk). 

A történelem során a nő mindig felfelé választott. Az igazgató elveszi a titkárnőjét, de az igazgatónő nem megy hozzá a sofőrjéhez. Bár a „cukrosbácsik” megint divatba jöttek, és egyre gyakoribb, hogy a férj öregecske, de vagyonos: a mai ember nem a vagyon miatt köt házasságot. Inkább azért, mert megtalálta azt, aki számára a legkedvesebb – és aki számára ő a legkedvesebb. Amikor a férjünk egy másik nőt választ helyettünk, akkor azt közvetíti felénk, hogy már nem mi vagyunk a legjobbak. Van nálunk jobb is. Önértékelésünk mély sebet, önérzetünk gellert kap. „Évekig tartott, míg ugyanolyan biztonsággal tudtam kilépni az ajtón, leülni egy kávéra, mint a férjem hűtlensége előtt – mondja a barátnőm –, minden egész összetört.” Az ember gyors döntést hoz, ahonnan visszalépés már nincsen. Az együttélésnek vége. Nincs tovább! Kati barátnőmet verte a férje. Ő mindent eltűrt, mert rögeszmésen szerette a pasast. Mígnem elcsípett egy kóbor szerelmes SMS-t. Számára ezzel minden véget ért – ez volt az a határ, amin a másik nem léphetett túl. A gyönge nő, akinek a feje tele volt sebhelyekkel, fél év múlva elvált pszichopata párjától. 

Mégis vannak házasságok, amelyek túlélik a hűtlenséget
Olyan megcsaltak is vannak, akik azt mondják, igenis, a hűtlenség segített nekik, mert azóta tudatosabb emberek. „Addig vad voltam, éltem bele a világba. Azt hittem, ez velem soha nem történhet meg, én védett vagyok. Ilyen csak másokkal történik meg.” A gödör mély, a felkapaszkodás segít abban, hogy megvizsgáljuk magunkat a tükörben, amit a csaló férj állít elénk. 

„Sokakat a félrelépés felráz a napi rutinból. Rávezeti őket, hogy nagyobb tisztelettel forduljanak egymás felé.” Mi változik meg ezekben a túlélő kapcsolatokban, miben különböznek azoktól, amelyeket viszont szétrobbant a hűtlenség? A hűtlenség ugyanolyan HALÁLOS csapást jelenthet számunkra, mint egy rákbetegség. Mégis vannak emberek, akik nagy dolgokra képesek azért, hogy a házasságuk fennmaradjon. Ezért mondjuk azt, hogy a hűtlenség néha hasznos is lehet. 

Miért hűtlenkedünk?
A digitális világ kegyetlen. Nóra szülési szabadságon volt otthon a gyerekével. Amikor a pici aludt, leült a számítógéphez. A Skype-on véletlenül megtalálta a férje szerelmes levelezését, meztelenkedő fotókkal. Akkor most kit szeret a férje? Miért van vele, ha a kolléganőjébe szerelmes? Ezután hogyan higgyen neki? Teljesen összezavarodott, szakított és elköltözött. A férje ekkor döbbent rá, hogy nem tud a családja nélkül élni. Újra összejöttek, egy másik gyerekük is született. Ez az „igaz szerelem mindent legyőz” esete lehet? De miért van szükség egy másik szerelemre, ha van egy igazink?

Az internetnek köszönhetően ma mindent megtudhatunk a másikról. És meg is tudunk. A nagymama nem tudott semmi biztosat, csak hallotta a szóbeszédet, hogy a férjét látták bemenni a szomszédasszonyhoz. Ez volt minden. Nóra viszont a saját szemével látta, hogyan szerelmeskedik a férje a kolléganőjével. Beleroppant.

Régen hősnek számított az, aki a megcsalás után is együtt maradt a férjével. Ma az számít hősnek, aki elhagyja a férjét, mert maradni szégyen. Minek egy csélcsap férfi, mondták a barátok, hiszen Nóra fiatal és szép, azonnal talál magának egy másikat. Egy jobbat. 

Régen, amíg nem létezett még válás, megértettük, miért hűtlenkedik valaki. (Hiszen a vagyon miatt házasodtak, és a szívnek nem lehet parancsolni...) De ma? Hiszen olyan könnyű elválni, az ember egyet pillant, és már szabad is. Nem kell együtt maradni azzal, akivel nem akarunk, ma már az elváltakra nem mutogatnak ujjal. 

A férfiak nem azért hűtlenek, mert nem akarnak együtt élni a feleségükkel
A legtöbb házasságon kívüli viszony ezzel kezdődik: „Ne várd tőlem, nem fogok elválni.” Hűtlenségre az csábítja az embert, amit otthon nem kap meg: a különlegesség érzése, a „másik figyel rám”, a szenvedélyes szex, az elfogadás, a fizikai közelség igénye. És mert szabadok akarunk lenni. A férfi sokszor nem is a párjával, hanem magával nincs megelégedve. Az nem tetszik neki, amivé lett a kapcsolatban. Ezért olyan gyakori a hűtlenség az együttélés első öt évében, a gyerek születése után. A gyerek születésével minden a feje tetejére áll. Nem mindenki viseli jól a változást, és a hűtlenséggel nem a másikat dobja el, hanem új önmagát keresi. A hűtlenkedése elhiteti vele, hogy most végre olyan valamit tett, amit ő maga akart. 

A hűtlenség hajtóereje
A szakemberek azt mondják, hogy a hűtlenség öt évig (!) fáj. És a megcsalt félnek fáj a hűtlenség – ami egy rettenetes igazságtalanság. A hűtlenséget azok a kapcsolatok nem élik túl, amelyek egyébként is ingatagok voltak, és ahol csak az egyik fél volt szerelmes. A nagy szerelmekből kötött házasságok jobban kitartanak, a feleknek van hova visszanyúlni: a szerelem zsákjának mélyén még sokáig lehet kapirgálni. 

A megcsalt házastárs azonban kap egy ütőkártyát. Ezentúl tudatában lesz annak, hogy rajta múlik, és ő maga is változtathat, kifogásolhatja azt, ami nem tetszik neki. Erősödik a pozíciója. A hűtlenség okozta földrengés mindent átrendez. A veszteségtől való félelem olyan erős vonzalmat ébreszthet, mint amilyet azelőtt soha nem éreztünk. A feloldáshoz az is hozzátartozik, hogy a hűtlen félnek el kell ismernie a hibáját, és többször bocsánatot kell kérnie. Kettőn áll a vásár, hogy ez az új házasság milyen lesz, hiszen a régi eltűnik a süllyesztőben, mert meglékeltük.

Varga Klára