„Találkozzunk péntek este 7-kor a bárban. Ott, ahol minden elkezdődött. Máté” Futotta át még egyszer gyorsan a sorokat Sári, majd hirtelen levegő után kezdett kapkodni. A légszomj, mint egy régi ismerős, kopogtatott nála, így rögtön tudta, le kell higgadnia. Csak szépen lassan, lépésről lépésre – mormogta az orra alatt, és nagy levegőt vett. A lelki szemei előtt látta, ahogy a nagy sötétkék hullámok Máté és Balázs néven összecsapnak a feje fölött. Hogy lehet, hogy pont ugyanazon a napon és ugyanazon a helyen akarnak velem találkozni? Egyáltalán hogy lehetséges az, hogy amikor pasit akarok találni magamnak, akkor senkit sem érdeklek. Most meg mindenki egyszerre jön! Kezében a kis cetlit szorongatta, és mélyeket lélegzett. Érezte, hogy ez segít neki. Lecsendesítette gondolatait, és mint aki hirtelen újraéled, mosolyogni kezdett. Hiszen ez egyáltalán nem baj, hogy végre versengenek értem a férfiak! – gondolta, és úgy érezte, végre megkönnyebbül. Csak az egyik randit kell elhalasztania. De melyikük legyen az? Úgy vélte, ezt a döntést később is mérlegelheti, így gyorsan megrázta magát, és dolgozni kezdett. Este majd átgondolja az egészet.
Sári délután hazafelé ballagott munkájából, amikor hirtelen eszébe jutott Balázs. Balázs, aki hihetetlenül férfias és szexi. S ekkor egyszeriben megtorpant. Te jó ég! Egyértelmű, hogy melyik randit kell lemondanom. Én bolond! – gondolta, s majd egy jó fél perc után vette észre, hogy a zebra kellős közepén ácsorog. Szerencséjére egy autó sem kanyarodott arra, s újra útnak indult, közben a fejét csóválta. Hogy nem gondoltam én eddig erre? Balázst, ha akarnám, se tudnám visszamondani. Hiszen nincs meg a száma...! S ahogy beért a lakásába, azt se tudta, mit hova tesz. Mint a riói karneválon, úgy nyüzsögtek fejében a gondolatok. Ha Balázst nem tudom visszamondani, akkor Mátét kell. Ha Máté randiját le kell mondanom, azt fogja hinni, hogy nem akarok tőle semmit. De holnap feltétlenül meg kell keresnem, és meg kell mondanom neki, hogy... Mit mondjak neki? Hogy utasítsam vissza úgy, hogy ne higgye azt, más pasit választok helyette? Őrület! Hiszen más pasit választok helyette!! Sári ismét hiperventillálni kezdett, de gyorsan ráeszmélt, hogy nem csinálhat ekkora ügyet a férfiakból. Holnap megkeresi Mátét, és azt mondja neki, hogy a randit el kell halasztaniuk. Csak diplomatikusan! Se többet, se kevesebbet! Mint egy hős amazon, Sári úgy tért este nyugovóra, a mondandóját is már százszor tökéletesítette. Balázzsal pedig pénteken találkozik. Így mindkét férfiút közelebbről is megismerheti. Másnap Sári az idegességtől korgó bendőjével a városba készült, de az ebédszünet előtt pár perccel felkereste Máté irodáját. Kabátját és a sapkáját szorongatta, miközben Máté nevét vizslatta az ajtón. Szerencséje volt, pont a kilincs felé nyúlt volna, amikor az ajtó kitárult előtte. Egy nagyon csinos szőke hölgy nézett vele egy pillanatra farkasszemet, aki mosolyra húzta a száját, és csak annyit mondott Sárira sandítva: „Mehetsz!”
Mehetsz? Kinek képzeli ez a nő magát? Egyáltalán, ismerjük mi egymást? Megrázta a fejét, tudta, hogy most másra kell koncentrálni, a félig nyitott ajtón rögtön kopogni kezdett, majd bedugta a fejét.
– Szia, Máté! Nem tudom, hogy jókor jövök-e... Zavarhatlak egy pillanatra?
– Sári, szia! – vigyorgott kissé kipirult arccal Máté a lányra. – Nem zavarsz, gyere, kerülj beljebb!
S ahogy Sári épp becsukta volna az iroda ajtaját, Máté hirtelen ott termett Sári mellett, s a lány rögtön megérezte a fiú parfümjének illatát. Ó, atyám! – gondolta magában. Így elég nehéz lesz bármit is mondanom…
– Máté – kezdte Sári óvatosan. – Először is nagyon jólesett a randimeghívás, és köszönöm, de... – ekkor szemét lesütötte, s arra lett figyelmes, hogy sapkája gombócát gyűrögeti. Közben úgy érezte, mindjárt elalél Máté csábító illatától. Majd összeszedte magát, és folytatta: – De át kéne tennünk péntekről a randit. Máskorra.
– Huhh! – nevetett fel nagyot sóhajtva Máté. – Már azt hittem, teljesen le akarsz rázni!
– Nem, dehogyis! Csak a péntek nem jó! – köszörülte meg Sári a torkát, és a fiúra mosolygott.
– Jó, persze, semmi gond. Mikor felelne meg neked a legközelebb? Szombat? Vagy a jövő héten esetleg?
– A jövő hét péntek tökéletes! – húzta mosolyra a száját Sári, és úgy érezte, elönti a testét a forróság. Próbált magára szólni, hogy ne vigyorogjon úgy, mint a tejbetök, de képtelen volt abbahagyni a mosolygást.
Máté bólintott, és így szólt: – Oké, akkor jövő héten pénteken a bárban. Vagy ha máshová szeretnél menni, szólj!
– Majd még megbeszéljük – hebegte Sári, s újra megfogta a kilincset. Biccentett Máté felé, aki szintén nagy vigyorral az arcán így szólt:
– Nagyon cuki a sapkád! Reggel, amikor jössz, mindig felismerlek általa, és hát meg kell hagyni, nagyon jól áll! Erre Sári csak mosolygott, majd elviharzott. Máté pedig csak állt, és úgy érezte, most őt fogja elönteni a forróság.
Sári, ebédje elfogyasztása után, csak úgy fickándozott a városban. Egyik lábáról a másikra. Egymás után két pénteken randim van! S hogy kit válasszak? Majd meglátom! Itt az idő, hogy elkápráztassanak a férfiak! S ahogy a munkahelye felé ugrándozott, már azon járt a feje, vajon mit fog viselni a két randi estéjén. Szoknya vagy nadrág, merész vagy visszafogott legyen?
Hiába gondolta át százszor az outfitjét, a nőket érintő ruhásszekrény-katasztrófa őt is utolérte. A szekrény előtt szteppelve úgy vélte, hogy egy normális gönce sincs, amit felvehet. Őrület, őrület! Pedig mindent eltervezett: egyik pénteken kék pulcsi, a másikon zöld. Balázsnál visszafogottabb, Máténál dögösebb, de most mégsem áll jól rajta ez a fránya kék pulcsi! Mit tegyen? Hosszas válogatás után egy csinos fekete ruhát választott magának. A dús haja és a smink pedig magabiztossá tették. Úgy vélte, ez a szett a bárba tökéletes egy péntek esti randira. Nem hivalkodó, nem unalmas. Figyelemfelkeltő és szexi. Indulhat az első randi!
Balázs már a bárban várta Sárit, és két puszival üdvözölte őt.
– Hú, de gyönyörű vagy! – kezdte mondandóját Balázs, majd hozzátette: – Remélem, szeretsz enni, és éhes vagy. Amikor összefutottunk, elfelejtettem mondani, hogy vacsirandi lesz a mai, s mivel megint nem cseréltünk számot, így nem tudtalak elérni, hogy elmondjam: ne egyél a találka előtt. Balázs tökéletes fogsort villantott, Sári pedig úgy érezte, menten elszédül a pasi határozottságától, mosolyától, az egész lényétől. S ez csak a kezdet volt! Sári úgy érezte magát eleinte, mint egy királynő. Balázs bókolt neki, flörtölt vele, vörösbort rendelt a lánynak, és rendkívül előzékenyen viselkedett vele. – Egy úriember! – gondolta magában Sári a vacsora közben. – S ráadásul építész! S ahogy merengett, és próbálta összeszedni magát a mámorból, amit a Balázs adta látványtól érzett, hirtelen megcsörrent Balázs telefonja. Balázs arca elfehéredett, és a hangja teljesen kizökkentette Sárit az álomvilágból, ahol már közösen nevelték két csodás lányukat. Balázs elnézést kért Sáritól, felállt az asztaltól, és arrébb vonult telefonálni. Arcvonásai megfeszültek, és bár Sári próbált nem hallgatózni, néhány apró mondatot sikerült elcsípnie: „Most nem érek rá. Nem csinálhatod ezt állandóan velem.”
Sári fészkelődni kezdett a széken, és egyre kellemetlenebbül érezte magát. Tuti belecsöppentem egy szerelmi drámába. Vagy lehet, hogy Balázsnak gyerekei és egy őrült, követelőző exfelesége van? Vagy még most is a felesége? S ahogy lelki szemei előtt látta a nagy felfordulást, Balázs visszatért az asztalhoz, de a móka és kacagás helyett már csak Sári falfehér ijedtségét találta.
– Sári, kérlek, bocsáss meg! – szólt Balázs a lányhoz nagyon óvatosan. – Most mennünk kell. Pontosabban, nekem... nekem mennem kell. Sári szeme teljesen elkerekedett, s nem értette, mi történt. Balázs huncutsága teljesen eltűnt, szemeibe pedig mély aggodalom költözött. S ahogy hallgattak egymással szemben az asztalnál, Balázs hirtelen Sári asztalon pihenő keze után nyúlt.
– Sári, meg kell magyaráznom, miért történik mindez. Még mielőtt teljesen elriasztalak, kérlek, hallgass meg! Sári csak bólintott. Ekkor Balázs elmondta a lánynak, hogy a jó pár hónappal ezelőtti kapcsolatából a barátnője még mindig hívogatja őt. Pontosabban fenyegeti őt különféle dolgokkal. – Egyszerűen annyira függött tőlem, hogy már szinte betegesen kapaszkodik belém. A múltunkba. Szóval, tudom, ezt nekem kell lerendeznem, de azt végképp nem szeretném, hogy belekeverjelek, megijedj, és eltűnj előlem. Sári, én még látni szeretnélek! Van még rá esély? Sári ijedten nézett a fiúra, csak biccentett egyet a fejével, s bár egész higgadtnak tűnt, fejében összevissza cikáztak a gondolatok. Egy őrült exbarátnő? Huhh! Ez nem biztos, hogy kell nekem! Vagyis Balázzsal szívesen találkoznék, de egy ilyen affér?! Közben összeszedelőzködtek, Balázs fizetett, és indultak. Sári érezte, kezd egészen szétszórt lenni, az öt perccel ezelőtti dögös és szexi énjének azonban teljesen nyoma veszett. Balázs az ajtóban egy végtelenül puha csókot lehelt a lány arcára, amitől Sárinak még a lába is megremegett, majd útnak indultak. Telefonszámot cseréltek, és úgy egyeztek meg, Balázs akkor jelentkezik Sárinak, ha végleg lerendezte a korábbi „ügyeit”. Sári pedig a kezdeti nagy lelkesedés ellenére szinte gondterhelten ért haza. Azon tűnődött, tényleg így kellett-e mindennek történnie. Mi lett volna, ha ma Mátéval megy randira? Vagy ez így volt jó? Hogy kiderült, van Balázs életében még néhány elvarratlan szál? Tényleg ennyire el kell keserednie ezen? Vagy inkább örülnie kéne, hogy az élet egyértelmű jelzést adott neki. Hogy Mátéval kell találkoznia! Máté gondolata enyhített az este történésein, de Sári sajnálta, hogy nem végződött romantikusan a randi. Séta, csók, bókok, flörtök. Elvégre Balázs nagyon jóképű, biztosan jól csókol...! S ahogy ezen mélázott, álomba szenderült. Másnap, szombat reggel Sári fitten pattant ki az ágyból, egész nap takarított, mosott, sőt, még kotyvasztott is magának némi ételt. Este pedig barátai kérésére újra a bárba igyekezett.
Ahogy indulni készült, konstatálta, hogy eltűnt kedvenc gombócos sapkája. Gyanította, hogy a bárban hagyta, hiszen tegnap nem igazán volt top formában. Na, épp itt az ideje, hogy kiszellőztesse a fejét, a szó szoros értelmében! Majd megkérdezi a pincérektől, hogy nem találták-e meg kedvenc sapkáját. Húsz perccel később, ahogy a bárba toppant, és a pult felé nézett, teljesen megdermedt. Máté! Máté a bárnál, előtte pedig ott hever a gombócos sapkám. Miért? Mit keres itt? És miért van nála...? Sári érezte, hogy a zűrzavar még korántsem ért véget. Gyorsan, míg Máté nem veszi észre, ledobta magáról kabátját, és bár rendkívül rémültnek érezte magát, próbálta kedvesen üdvözölni barátait. Majd összeszedte magát, nagy levegőt vett, és Máté felé vette az irányt.
– Szia, Máté! – köszönt széles mosollyal Sári a fiúra. Érezte, ez a vigyor elég kínosra sikerült. Máté meglepetten nézett Sárira, s dadogva köszönt a lánynak.
– Hát te? – kérdezte Máté élesen Sáritól, s közben érezhetően zavarodottnak és idegesnek tűnt.
– A barátaimmal jöttem – mutatott a társaság felé Sári, s folytatta: – Csak megláttalak és jöttem köszönni. Na meg azt hiszem, itt hagytam valamit... – bökött a sapkája felé Sári.
– Igen – kezdte Máté, összehúzta ajkait, bólogatni kezdett, majd kőkeményen Sárira nézett: – Képzeld, az egyik nagyon jó barátom itt pincérkedik... A szilveszter éjjeli kalandod után pedig már tudja, hogy ki vagy. Azt is, hogy együtt dolgozunk, és azt is, hogy lenne jövő héten egy randink... Lenne.. Vagyis lehetett volna… Itt szünetet tartott, Sári pedig érezte, hogy remegni kezd lába alatt a talaj. – Megkért, hogy vigyem vissza a sapkád. Amit tegnap itt hagytál...
Sári érezte, hogy mindjárt elsüllyed szégyenében. Máté tudja. Tudja, hogy randizni volt valaki mással, és hogy ezért utasította őt vissza. Ahogy szóra nyitotta volna Sári a száját, Máté felpattant a bárszékről, és Sári kezébe nyomta a sapkát.
– Kérlek, kímélj meg a magyarázkodástól. Amúgy is menni készültem. Tessék, és jó szórakozást!
Sári tátott szájjal állt a bár mellett, kezében a gombócos sapkájával, és egyszerűen nem bírt hinni a fülének, a szemének. Az egésznek. Hogy a fészkes fenébe lehet valamit így elszúrni?! Hogy történhetett meg...? Miért? Ahogy fejét a bár csodaszép villanykörtéi felé emelte, egyidejűleg érezte, megnyílik talpa alatt a pokol, és máris belezuhan. Nem eshetek két szék között a pad alá! Ezt nem szúrhatom el. Ezt most nem. Hétfőn beszélek Mátéval, és mindent helyrehozok...
Írta munkatársunk: Derzsi Bernadett
