A szakítás nagy lelki megrázkódtatás. Az „összetört szív” nemcsak költői kép, hanem valóság is. 

Az ember lelke nagy varázsló, még a testi jólétet is befolyásolja. Orvosi kutatások bizonyítják, hogy tartós stressz idején lassabban gyógyulnak a műtéti sebek és az égési sérülések. Noha Szlovákiában csökken a válások száma (2016-ban 9286 válást regisztráltak, tehát 500-zal kevesebbet, mint 2015-ben), de ez nem változtat a dolgon. Még mindig sokan válnak, vagy mennek szét. Vagyis rengeteg az összetört szívű ember és a gyerek. 

Nincs rosszabb!
Két amerikai pszichiáter, Thomas Holmes és Richard Rahe ötven évvel ezelőtt 5000 ember részvételével kísérletet végzett. Azt kutatták, hogy mi okozza a legnagyobb stresszt, és ennek milyen hatása van az egészségünkre. Meglepő eredményt kaptak. A listán 43 olyan életeseményt soroltak fel, amelyek a legnagyobb stresszt okozhatják. A megkérdezettek szerint a házastárs halála a legfájdalmasabb, ez került tehát az 1. helyre. Ám mindjárt utána következett a válás és a szakítás. Mindkettő megelőzte a börtönbüntetést vagy a halálos betegségeket. A pszichiáterek megjegyzik, hogy a gyógyulási idő – mármint az összetört szív ennyi idő alatt gyógyul be! – körülbelül öt év. Ám néha az ember élete végéig nem heveri ki a veszteséget. Szó szerint megszakad a szíve. 

Szakítás után
A szakításra is érvényes az egyenes arány: minél váratlanabb, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az elhagyott félben kialakul a poszttraumás stressz. Az ember újra és újra átéli a szakítást. Bármilyen csekélység felidézheti az elveszített szerelmet. Elég egy dallam, egy ismerős illat vagy emlékfoszlány, és a fájdalom újra eleven. Nappal ezen gondolkodunk, éjjel pedig erről álmodunk.
Másik tünet, hogy információkat gyűjtünk a szerelmünkről, nem akarjuk elengedni. Gyűlöljük és szeretjük egyszerre, vágyunk utána. Újra és újra felkaparjuk a behegedt sebet. Hogyan szabadulhatunk meg tőle? Sokat segít, ha jó barátok vesznek körül bennünket, akiknek kibeszélhetjük a bánatunkat. Ezért az ünnepekben se hagyjuk magára elhagyott barátnőnket.

A szakítás fáj, nagyon fáj
Az érzelmi sokk legyengíti az immunrendszert. A szakítás még fizikai fájdalmat is okozhat. A Columbia Egyetemen Edward Smith munkacsoportja olyan egyedülálló fiatalok (fiúk és lányok) agyműködését vizsgálta, akiket az utóbbi fél évben elhagyott a szerelmük. Háromfajta mérést végeztek: először megmutatták a fiataloknak volt szerelmük fényképét, másodszor megmutatták a barátok fényképét, harmadszor pedig forró műanyagot érintettek a kezükhöz. Az első és utolsó esetben ugyanúgy felvillant az agyműködést vizsgáló műszer.
A jelenségnek fejlődéstörténeti oka van: őseink számára a fizikai fájdalom sérülést jelentett, a sérülés pedig legyengítette a szervezetet vagy halált okozott. A fájdalom az egyedüllét ellen is védett, mert azt jelentette: Vigyázz, egyedül vagy, veszélyben az életed! Keress valakit magad mellé.

A múlt kódjai
A szakítást nem éljük meg egyformán. Sőt, ebben is különbség van a férfiak és nők között. A pszichológusok szerint a férfiak sokkal inkább képesek elterelni a gondolataikat az exükről. Ennek okát is a régmúltban kell keresni. Az ősidőkben a nők és a gyerekek táplálékát a férfiak biztosították be, ők védték meg a családot a kardfogú tigristől, a rájuk leselkedő sokféle veszedelemtől. A férfi tartotta el a családot: ő volt az oszlop. A környezet viszont, ha valami nem működött a házasságban, ha nem éltek jól, és a férfi például félrelépett, mindig a nőt tette felelőssé. Ezért a nők még ma is sokat vívódnak, vajon mit tettek rosszul. Mit követtek el, hogy a házasságuk felbomlott? A nők jobban megszenvedik a szakítást, mint a férfiak, és gyakrabban fordulnak pszichológushoz. És miután elválnak vagy szétmennek, hamarabb keresnek új párt maguknak. Ugyanakkor a nők gyakrabban követik el ugyanazokat a hibákat, és sokszor ugyanolyan (iszákos, lusta, csélcsap) párt keresnek, mint amilyen a korábbi exük volt.
A szakítás után közvetlenül – függetlenül attól, mennyire volt jó a házasság – súlyos stresszhelyzet alakulhat ki. A kardiológusok „bánattól megtört szív”-ről beszélnek. A szívizom egész területe érintett, a rendellenességet a hirtelen jött nagy erejű stressz okozza. Az első tünetek a szívinfarktus tüneteivel azonosak, de az EKG nem mutat infarktusra utaló elváltozásokat. A „megtört szív” szindróma annyiban különleges, hogy egyébként egészséges embereknél jelentkezik, erős stresszhatás után. A tüneteket a nagy mennyiségben kiáramló stresszhormon, elsősorban az adrenalin okozza, amelyik ideiglenesen legyengíti a szívizmot.

Ne együnk annyit!
A zaklatott lelkiállapot nem csupán az immunrendszert teszi próbára. Semmi nem érdekel bennünket, élünk egyik napról a másikra. A csalódott ember ideges, nem tud enni. Vagy fordítva: habzsol. A gyerekek sokszor elhíznak a szülők válása után. A falánkság is jellemző tünete a stressznek. A magyarázat egyszerű: a bánat energiát von el a szervezetből, még akkor is, ha nincs fizikai aktivitás. És ilyenkor úgy érezzük, enni kell, főleg édességeket.
A gyermekorvosi rendelők 30-40 százalékát elvált szülők gyerekei töltik meg, akiknél a válás után túlsúly alakult ki. A gyerekek hízni kezdenek, amikor a szülők elválnak. A stressz megnövelte az étvágyukat, így kompenzálnak. (Az emlékképek is besegíthetnek: a gyerek jól emlékszik, hogy kiskorában, amikor sírt, a szülei édességgel vigasztalták.) Pedig az evéssel vigyázni kell, mert kövéren nehezebb társat találni. Sok magányos ember pedig úgy érzi, nincs értelme az életének.
Varga Klára