Mi történik, mikor kihűl a hálószoba? Nők kérdezik kétségbeesve, hogy így is lehet-e együtt maradni. Egyáltalán lehet-e harminc-negyven évig kitartó szexet megélni egy emberrel?

Sok nő panaszkodik – főleg szülés után és kisgyerekekkel –, hogy nem képesek rendszeres szexuális életet élni. Nem kívánják a szexet vagy a férjüket. 
Egy házasság többről szól, mint a szex. Ám az együttlétek energizálják a kapcsolatot. Ettől mindkét fél vággyal telinek és kívánatosnak érzi magát. Mégis egészséges, szép párok élnek egymással, de nem szexelnek. Hogy miért? A szakemberek szerint nem tudjuk kezelni a megnövekedett stresszterhelést. A napi munka, a gyereknevelés, az idős szülők gondozása, a digitális kütyük, például az, hogy ma már egy telefon is folyamatosan ingereket biztosít – mind növeli az aktivációs szintet. Ettől kimerülünk, elfáradunk, aminek egyik következménye, hogy ELTŰNIK a vágy. És újabban fiatal férfiak sem képesek teljesíteni az ágyban.

A pornó is könnyen elérhetővé vált, amire a férfiak nagyon rászoktak. Ott a nő sosem mond nemet, és minden eltúlzott – de a férfi vágyainak kedvez. Az se baj, ha ott semmi nem igazi, még az orgazmus sem (főleg a nőé nem). Viszont nincs semmi elvárás a férfi felé. Egy alacsony önértékelésű férfinak ez maga a paradicsom.

A gyerekek is sok energiát kivesznek, az együttlétek el-elmaradoznak. Aztán amikor már kevesebb velük a dolog, akkor veszi észre a pár, hogy nincsen egymáshoz sok közük.

„Ha egy jól működő, egészséges kapcsolatban nincs szex, akkor a tagok férfiként és nőként nem társai egymásnak. A párkapcsolat egyik alappillére náluk hiányzik” – magyarázza a pszichológus. Egyébként általában ilyenkor is van szex, csak nem otthon. Megcsalják egymást.

A szex azért is fontos, mert a férfiak a szexben tudják leginkább megélni a kötődést. Ezért amikor a férfi a hálószobában elutasítást kap a nőtől, gyakran nem úgy éli meg, hogy a nő fáradt. Hanem hogy ő nem elég jó, ő nem kell! Ha ez rendszeresen ismétlődik, óriási feszültséget és távolodást hozhat. A mi kultúránkban a férfiakat az érzelmeik elfedésére nevelik. Ők az ágyban tudnak, úgymond, gyengék, sebezhetők lenni. A nő akkor lesz szexuálisan aktív, ha érzelmi kötődést tud megélni. A férfiaknál ez fordítva van: nekik éppen az ad biztonságérzetet, ha megvan a fizikai kontaktus. 

Szexmentes házasság esetén sokszor egyik felet kikiáltják bűnösnek: „miattad nem szexelünk”. És ezt el is fogadja a pár. A zavar sokszor elfed más dolgokat, amiről nem beszélnek. Például ha lenne szex, akkor kiderülne, hogy a feleség képtelen az orgazmusra vagy a férj az erekcióra, ami kisebbségi érzést idéz elő benne – így jól járnak azzal, ha nincs szex. 

A mai kapcsolatokra nem a monogámia jellemző. A társadalom többsége szinte „nyitott kapcsolatokban“ él, azaz egymás előtt nem vállalják fel, hogy vannak szeretők, egyik vagy mindkét oldalon. (A sztereotípiákkal ellentétben a nők is hajlamosak a félrelépésre. Ám ők általában akkor lépnek félre, ha a férfi már megtette: kölcsönkenyér visszajár.) 

„Amikor egy megcsalásra fény derül, sokszor azonnal szétrobban a kapcsolat. Vagy éppen változást hoz. A megcsalás egy vészcsengő, egy olyan utolsó pont, amikor már nincs értelme tovább hazudni egymásnak” – mondja a szakember. Ezután olyan kérdések kerülnek terítékre, amelyekkel addig nem akarták megbántani a másikat, és inkább magukban őrlődtek rajtuk. Érdekes ez a norma: ha nincs szex, az rendben van. Ám hogy valakinek mégis vannak vágyai, és a beteljesülést máshol keresi, azt már nem fogadjuk el. Amikor a szerelem elmúlik, akkor a szenvedély is elmúlik – ezt szintén normálisnak fogadjuk el. Pedig ez nem normális! Ha a párkapcsolatot tartósan akarjuk működtetni, akkor a szenvedélyért tenni kell.

A párok sokszor azt gondolják, hogy a másikkal van a baj: ha a másik így és így változna, akkor minden szép lenne. Pedig általában kiderül, hogy sok minden más is problémát okoz. A saját szerepüket viszont nem látják a krízisben. Akit megcsaltak, az üldözőként folyton a nyomában van annak, aki megcsalta. Pedig a krízist, amiből az egyiknek a megcsalás, a másiknak meg a gyereknevelésbe menekülés volt a megoldás, ketten idézték elő. A megcsalt nőnek is volt benne része, ezért lehet része a megoldásban is. Nem egy fáklyásmenet, de van, hogy újra lehet kezdeni. A „nem szexelés” azt is jelentheti, hogy öt éve nincsen se csók, se semmi, de lehet, hogy hetente egyszer azért mégis szeretkeznek, de csak 15 percet, s az a másiknak már nem szex. Mivel nem igazán szoktunk beszélgetni ilyesmiről, nem is nagyon derül ki, kinek mik az elvárásai.

A szexhiányt csak őszinte beszélgetésekkel lehet kezelni. Nyitottnak kell lennünk, hogy arról is beszélgessünk, mit értékelünk, és hol vagyunk sebezhetők az ágyban. Rá kell tanulni egymásra, a szex úgy lesz igazán jó! Állítólag az amerikai házaspárok 80 százaléka a szexet is betervezi a heti menetrendjébe, hiszen ha mindig csak a nap végén, hullafáradtan kerülhetne sor az intimitásra, akkor elmaradna. 

–varga–