Amikor fogynunk kell, vagy vigyáznunk a szívünkre és az ereinkre, az orvosok döntő többsége legelőször is zsírszegény diétát ajánl. Továbbá azt, hogy étrendünk sok összetett szénhidrátot tartalmazzon. Mostanában kiderült, hogy valószínűleg téves.
A legtöbb betegség és a rosszkedv hátterében a szervezet elsavasodása áll. Ha sikerül megszabadulnunk a savasságtól, akkor megáll a hajhullásunk, nem lesznek pattanások az orrunkon, és megérjük akár a 100. születésnapunkat is.
Szendi Gábor könyvében a legújabb kutatásokat vette górcső alá, s arra a következtetésre jutott: minden rossznak az okozója a helytelen táplálkozás. A megoldás pedig: vissza kellene térni az ősi korba, a paleolit korra jellemző táplálkozásra, s menten eltűnnének a gonosz civilizációs betegségek!
Pár évtizeddel ezelőtt, a hiánygazdálkodás időszakában még teljesen természetes volt, hogy az emberek a piacon, a kistermelőktől szerezték be a hús, tojás, zöldség, gyümölcs jó részét. Mert, ugye, a hazai zamatát semmi mással nem lehet pótolni.
Jót enni és jól enni nem is olyan egyszerű. Az emberek többsége azt mondja, nem lehet semmi baj, hisz ő télen is paradicsomot eszik. Ám olyan is lehet, hogy sok zöldet eszünk, a szervezetünk mégis éhezik. Nem zöldségeket mesélünk a zöldségekről.
Pszichológusként eddig megjelent könyveiben nagyrészt a lelki eredetű problémákkal foglalkozott. Most azonban Szendi Gábor a Paleolit táplálkozás c. könyvében az emberi táplálkozás mítoszait döntögeti le sorban.
Számos hiedelem kapcsolódik az ételekhez és a fogyáshoz. Egyik-másik mánia nevetséges, vagy alaposan megrémíti a fogyni készülőket. Most a kilenc legfélrevezetőbb fogyási babonát vesszük nagyító alá.
,,Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk”. Ezzel kezdi a beszélgetést Szabó Edina dietetikus (Egyházasbást, 30). A legtipikusabb...
"Döbbenetes, hogy annyi kudarc után még mindig kint keressük azt, amit csak belül
találhatunk meg. Azt hisszük, hogy nem találtuk meg még azt az utat, amelyik a mienk, és
keresünk tovább – kívül.
Az út bennünk van."