Összeállításunkban olyan nőket mutatunk be, akik mertek új utakon elindulni. Akik mégis csupa olyan dolgot mondanak, amivel tudunk azonosulni! 

Ekolady Kulmon Angelika tájépítész azért küzd, hogy „a Zoboralja zöldebb legyen“. Angelikának köszönhetően új élet költözött a pogrányi Jánoky-kúria falai közé. A Zöldebb Zoboralja elnevezésű projektjét továbbgondolva itt rendezte be az irodáját és nyitott kiállítótermet. (A Zoboralja a Nyitra menti vidék összefoglaló neve. Szórványban él itt a magyarság, elszigetelten, szlovák ajkú falvakkal körbevéve.)

kullman01.jpgAz egyik legújabb termék, amit most kezdtem tesztelni, a bambuszból készült fültisztító pálcika. Tudjuk, hogy a pillepalackok és fültisztítók szennyezik a leginkább az óceánokat. A búzakorpás termékeknek nagy előnye, hogy egy hónap alatt lebomlanak és komposztálhatóak. Bátran használhatjuk a sütőben, vagy akár meg is ehetjük őket. A mélytányérnál érdemes figyelni arra, hogy maximum húsz perc alatt el kell fogyasztani belőle a levest. Cukornádból készült eszközöket is forgalmazunk, amelyek fehér színűek, és nagyjából 3-4 hónap alatt bomlanak le. Egyébként otthon folyamatosan komposztálunk anyuval. A búzakorpás tányérjaim például már teljesen eltűntek

 

– Egyre több fiatalt érdekel a zero waste, a „termeljünk kevesebb vagy semennyi szemetet“ jelszó. Ám kevesen mernek lépni. Te viszont egy év után hazajöttél Bécsből, és szabadjára eresztetted a fantáziádat...

– Bécsben kicsit világot láttam, dolgoztam – és közben sok jó dologgal találkoztam. Bécs bátorságot adott, hogy merjek lépni, s kevésbé szokványos utakon is elindulni. Ma már azt mondom: jól tettem, hogy hazajöttem! Az Y és a Z generáció, tehát a 18-tól 40 éves korig terjedő korosztály tagjai közül meglepően sokakat érdekel a „zöld“ téma, ami mindig is a szívügyem volt, hiszen tájépítészetet végeztem. Hazatérésem után egyéni vállalkozóként a szakmámban dolgoztam, kerteket és köztereket terveztem. Szívesen rajzolok, ám a kultúra is érdekel: a Csemadokban a Zoboralja kincseinek megmentéséért dolgozom. A zero waste pedig az álmom: teszek azért, hogy ne termeljünk felesleges szemetet, és minél inkább hagyjuk el a műanyagot. Ezért is nyitottam meg a webshopomat, ahol környezettudatos termékeket árulok. Tesztelem is őket, ezért praktikus tapasztalatokkal tudok szolgálni a használatukról. Igaz, hogy a zero waste nem a kényelemről szól, de nincs más út. Azért dolgozom, hogy a Zoboralján is kialakítsunk egy olyan közösséget, amelyik magáévá teszi a zöld gondolkodást. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen Földet hagyunk gyermekeinkre. Sokat vagyok kint a természetben, és mindig elszomorít, hogy milyen sok szemét van körülöttünk. A Generációk Találkozása rendezvény egyik szervezője vagyok, és döbbenetes látni, hogy két nap leforgása alatt mennyi szemetet termelünk. Sokan nem tudják, hogy igenis léteznek lebomló termékek, melyekkel helyettesíthető a műanyag. Azon vagyok, hogy a régióban minél többet megtudjanak erről az emberek.

– Miért Pogrányban nyitottad meg irodádat?

– Itt nőttem fel, a Zoboralján. Kalászon élek a családommal, de édesanyám Pogrányból származik. Tudtam arról, hogy a községben van egy régi kúria, az udvarban szabadtéri színpaddal. Kell ennél stílusosabb helyszín a környezettudatos workshopokra, amelyeket rendezni szeretnék? Nem hiszem. Régi álmom volt egy saját iroda. Ám csak nemrég tudatosítottam, hogy mibe vágtam a fejszémet. Nem olyan könnyű ránevelni magunkat és a környezetünket egy más életre. Ez számomra is élethosszig tartó tanulás lesz.

 

Ahhoz, hogy valami olyat vigyünk végbe, ami nem szokványos, ahhoz mindig bátorság kell, mert ezzel kilógunk a sorból. És kiállás, mert a szürke életben mindig nagyobb kunszt különlegesnek lenni, mint például a művészvilágban. Azt mondják, abban a társadalomban, ahol sok a bátor ember, a különcség mértéke egyenes arányban áll a benne előforduló zsenialitással és szellemi erővel. Hát még, ha ezek a különc és bátor emberek – nők! A bátor nők fő jellemzője, hogy nem lehet kategóriákba gyömöszölni őket – a sablonokból mindig kilógnak. Mernek saját maguk lenni, keresik a saját útjukat. Amúgy köszönik szépen, jól megvannak"

 

– A beszélgetés elején azt mondtad: egy ökoműhelyt szeretnél kialakítani. 

– Igen. A környezettudatosság sokak számára kimerül abban, hogy szelektíven gyűjtik a hulladékot, vagy nem használnak szívószálat. Ez persze fontos lépés, de azért a dolog összetettebb ennél. A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy fejlődünk, de nem növekedünk. Valahogy úgy kéne kielégíteni az igényeinket, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk lehetőségét az ő igényeik kielégítésére. Az ökoműhelyben előadásokat, workshopokat, iskolázásokat, kiállításokat szeretnénk szervezni. A helyi községházakat is szeretném bevonni és aktiválni, akár a szemétgyűjtésről párbeszédet kezdeményezni. Az ökoéletmódhoz az is hozzátartozik (legalábbis nekem), hogy egészséges házban éljünk, például vályog- vagy szalmaházban. Ezzel kapcsolatosan sok tévhit él a mai ember fejében. Itt szeretném felhívni a figyelmet az ökoházak előnyeire, elmesélni, hogy már nálunk is épülnek ilyenek. Ilyen például a Createrra cég Hegysúrról. A Zoboralján szerencsére sok vályogház megmaradt, s mi, tájépítészek fontosnak tartjuk, hogy gyarapodjon a számuk. 

– A te mindennapi életedben hogyan van jelen a környezettudatosság?

– Komposztálok, és igyekszem az irodában is szelektíven gyűjteni a hulladékot. Piacra mindig kosárral járok, de hordok magammal vászontáskát is. A vászontáska rengetegszer használható, s a ruhákkal együtt mosható. Anyukám régebben a PET-palackos ásványvizeket vásárolta, mostanra már sikerült vele kiegyezni, hogy nem kell félni a csapvíztől. Tanácsom még: amit lehet, ne csomagoltan vegyünk! S járjunk többet gyalog vagy biciklivel. Együnk hazait, és helyezzük előnybe a hazai termékeket. 

Ha tíz év múlva beszélgetnénk, akkor milyen eredményekről számolnál be szívesen?

– Szeretném, ha kicsit lassítanánk. Talán közhelynek hangzik, de jó lenne, ha vigyáznánk a helyre, ahol élünk! Ha van egy szép kertünk, akkor termeljünk benne, ültessünk magaságyásban zöldségeket, fűszernövényeket, hiszen a saját termésnek más az íze! Sajnos, egyre több a városi ember, aki egész napját a négy fal között tölti, s ezért elidegenedik a tájtól, amelyben él. Menjünk ki a természetbe, kerüljünk közelebb a szülőföldünkhöz. A Föld az élőhelyünk, a jövőnk. Az egészsége a mi egészségünkre is hatással van.

Szalai Réka

 

web-bannerek-hirlevel-01_3.jpg