Hamupipőke vagy királylány? Én – mindenesetre – az utóbbit választanám. Sokan mondják: mi magunk formáljuk a sorsunkat olyanná, amilyen. Tőlünk függ, melyik szerepet játsszuk, kivé válunk a szerelemben. Mi leszünk a család lábtörlője, avagy a királylány, aki száz derékaljon át is megérzi a borsószemet, és akit éppen ezért a férje a tenyerén hord? Mert nem mindegy...

Itt van például Hajnalka, aki igazán dögös negyvenes. Pontosabban: lehetne. A szeme ragyogó, arcán egyetlen ránc sincs, alakját egy huszonéves is megirigyelhetné. Ő azonban ódivatú, hatalmas szemüveget visel az orrán, hajviselete pedig a kilencvenes évek módiját kopírozza. Elvből nem sminkel, és a fő a kényelem jelszó alatt többnyire melegítőben rohangál. Fazonja szerint a régi vágású falusi asszonyokra hajaz, akik végigdolgozták a nap huszonnégy óráját a háztartás körül és kint a kertben. Tavasztól őszig lázasan tettek-vettek, befőztek, sürögtek-forogtak.
Mindez tiszteletre méltó, hiszen nagyszerű dolog, ha egy nőnek mindene a kertje és a családja.
Csakhogy: Hajnalka boldogtalan. Méghozzá azért, mert jóvágású férje nyíltan csalja.
Amin én cseppet sem csodálkozom, ugyanis évek óta külön szobában alszanak. Hajnalka így akar bosszút állni férjén, aki levegőnek nézi, akitől soha egy kedves szót nem kap.
Hajnalka egyébként becsületes, tiszta lelkű nő, akinek az anyukája azt verte a fejébe, hogy a „jó asszony” főz, mos, takarít, kiszolgálja a családot. Közben pedig elfelejtkezik saját magáról és a zsíros hajáról… Azt gondolta szegény feje, hogy ennyi bőven elég egy pasinak, hisz ugye, a mama ezt mondta. Minden női rafinéria hiányzik belőle. Annál jobban sikerült megsértődnie – egy életre.
Mert hát az idők során kiderült, hogy az égadta világon senki, se a férje, se a gyermekei nem becsülik ezt a fene nagy odaadást és áldozatot. Visszaigazolás, dicséret híján pedig a lelke megkeményedett. Kötelességtudóan elvégzi a családanya feladatait, nőiességét meg elrejtette a vastag szemüvegkeret meg a melegítő mögé. „Minek akarnék tetszeni Karcsinak? – kérdi tőlem. – Úgysem vesz észre.”

 

„Ne mi legyünk azok, akik egy másik nő karjaiba lökjük a saját férjünket"

 

Pedig Karcsi nem rossz ember – csak félig. Ő is azt hiszi, hogy a jó férj és jó apa feladata a család eltartása. Ezért saját vállalkozását hajtja reggeltől estig. Mikor hazajön, rend és tisztaság fogadja, ebéd is van mindennap – de vajon mi baja az asszonynak? Miért vág ilyen sértődött képet? És miért űzte ki az ágyából? Hát ilyen gusztustalan férfi ő? Jó lenne Hajnalkának valahogy kedveskedni. De hogyan, mikor Hajnalkának nincs is rá szüksége? A múltkor aranygyűrűt vásárolt neki névnapjára. És lám, még annak sem örült… 
Hajnalka szeretne elválni, de nem tud, mert nincs saját bevétele. A férj tartja el, aki nem akar válni. Hiába, nincs menekvés. Hajnalka kitalálta, hogy együtt marad Karcsival, de külön életet fog élni. Mint a filmekben. Kitakarít, megfőz, de férje egy jó szót sem kap tőle…
És persze marad továbbra is a külön hálószoba. 

kiralyno.jpg

Júlia az ötvenes éveiben járó szépasszony, akit a férje harminc éve permanensen imád. Júlia úgy véli, Hajnalka elrontja az életét. Mert ha már kénytelen egy fedél alatt élni Karcsival, akkor miért nem próbál meg nyitni, visszanyerni jóvágású férje szerelmét? Ideje lenne levetkőzni a Hamupipőke-szerepet, és azzá válni, aki: igazi királynővé. Júlia szerint mindez csakis és kizárólag Hajnin múlik. A következő tanácsokkal látta el az asszonyt: 

  1. LÉGY CSINOS! Hajnalkának ideje lenne tükörbe nézni. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy bomba nő legyen. Akkor miért rejtegeti a testét? Júlia szerint az, hogy nőnek érezzük-e magunkat, vagy sem, nem feltétlenül a férjünktől függ. „Először találd meg magadban a nőt – a dicséretek csak utána jönnek!” – mondogatja. – Változtass frizurát, cserélj szemüveget, húzz feszes nadrágot. Légy szexi! Ha férjecskéd látni fogja, hogy a férfiak megfordulnak utánad az utcán, felébred benne a féltékeny hím. 
     
  2. TISZTELD ÖNMAGAD! Hogy mit gondolnak rólunk a családtagjaink (és általában az emberek), attól is függ, mennyire taksáljuk (értékeljük) magunkat. Hajnalka naponta többször megjegyzi: „Jaj, de buta vagyok!” Vagy: „Én csak egyszerű parasztlány vagyok, nem értek hozzá!” (Pedig nem ostobább, mint bárki más.) Addig mondogatta magáról ezeket a butaságokat, míg Karcsi végül elhitte: az ő felesége egy buta nő… És már ő is kimondja, amit Hajni: Mekkora egy szőke nő vagy! Soha ne mondjunk magunkról ilyesmit, főleg ne a társunk előtt. Inkább tudassuk a külvilággal: sokat érek, és elvárom a megbecsülést! Ha kitakarítottuk az egész lakást? Jegyezzük meg, milyen ügyesek (és fáradtak) vagyunk. Beálltunk az Avon-ladyk közé, és eladtunk két krémet? Dicsekedjünk el férjünknek, mennyi hasznos dologgal foglalkozunk. Szeretnek a kollégáink? Meséljük el otthon a sikereinket. Az a nő, aki nem értékeli önmagát, nem várhatja el a partnerétől sem! 
     
  3. TISZTELD A FÉRJEDET! A tényállás legyen a következő: adott a csinos és szexi, ügyes és okos nő. (Mindenki az, aki ezt gondolja magáról, és így is viselkedik.) Persze minden csodanőnek szüksége van az ő lovagjára, akire támaszkodhat. Mert párunknak (számtalan fogyatékossága mellett) számtalan férfias tulajdonsága is van. Például, ha az autó defektes lesz a sztrádán, ő ura marad a helyzetnek, és ki tudja cserélni a kerekeket. Ha a gyerekekkel kirándulunk? Minden nehézség nélkül nyakába veszi a kicsit. Festetéskor tologatja a szekrényeket, és sokkal gyorsabban felássa a kertet, mint mi. Hajnalka a szíve mélyén tudja, hogy a férje erősebb (fizikailag), mint ő, de szíve már annyira megkeményedett, hogy csak azért sem dicséri meg a férjét! Júlia tanácsa: soha ne felejtsd el (hangosan) tisztelni a férjedet! Elvégre tényleg megérdemli. 
     
  4. A FÉRFIAK NEM GONDOLATOLVASÓK A férfiak zöme sajnos nem olyan, mint José Armando a brazil filmsorozatban: egyáltalán nem tudja kitalálni, mire vágyik a felesége. Júlia szerint Hajnalka ott követi el a hibát, hogy elvárja Karcsitól a kedves, udvarló mondatokat. Nos, a legtöbb férfi tettekkel bizonyítja szerelmét, és nem szavakkal. (Júlia szerint azok a férfiak, akik túl sokat beszélnek, keveset tesznek. Másképp mondva: szoknyavadászok, csélcsapok.) Például: férjünk lehet, hogy nem mondja: „szeretlek”, de kiporszívózza a lakást – nekünk és értünk. A férfiak azonban nem szeretnek fölösleges dolgokkal bíbelődni, ezért tudniuk kell, mikor válhatnak igazán hasznossá. Karcsi nem segít Hajninak, mert Hajni sosem kér tőle segítséget. 
     
  5. KÉRJ SEGÍTSÉGET! Ebből ered Hajnalka további hibája, hogy mint mondogatja, ő „erős asszony”. Ő aztán egy mindenre képes nő! Fölássa az egész kertet, cipeli a hatalmas, gyümölccsel teli ládákat, és szó nélkül átvágja a tyúk torkát az ünnepi ebédhez.
    – Drágám – kérdi Júlia, körmeit csiszolgatva –, minek strapálod magad? Miért nem szólsz a férjednek? Az a szegény ember még azt hiszi, nincs is rá szükséged! És mit kezdjen magával egy munkanélküli szupermen? Úgy érezheti: mindenhol értékes, csak otthon nem. Gondolj a férjed érzékeny lelkére – és kérj tőle segítséget! És ha megtette, ne felejts el félóránként elájulni és minimum háromnegyed óránként megdicsérni. Elvégre valóban csodálatra méltó, hogy ilyen erős! (Karcsi szárnyakat kap a dicsérettől.)

+ 1 TANÁCS: SOHA NE ZÁRD KI A FÉRJED A HÁLÓSZOBÁBÓL! Júlia tanácsai ezennel véget is értek. Az a véleménye, hogy ha Hajni betartja a fenti öt pontot, esze ágában sem lesz kizárni a férjét a hálószobából, hiszen Karcsi meg fog változni. De ez az ágyból való kiüldözés Júlia szerint egyébként is nagy badarság. Mert ha jólesik a szex Karcsival, minek őt kizárni? Ha meg nem esik jól, mondjuk meg nyíltan (de ne sértőn), mire vágyunk. Például több előjátékra. Elvégre, ahogy azt a 4. pont is kimondja: férjünk nem gondolatolvasó. 

Vajon sikerül-e Hajninak kilépni a pityergő Hamupipőke szerepből, és királylánnyá változnia? Nos, csak rajta múlik. Ha Júlia tanácsai mellé hajlandó még elolvasni néhány könyvet, és levenni a szeméről azt a bizonyos fekete szemüveget, akkor nyert ügye van Karcsival.
Vagy valaki mással. 

Hübschné Dráfi Anikó