koronavirus_felirat.png

A legtöbb ember még ma sem hiszi el, hogy megfertőződhet. Úgy vélik, hogy ők kivételesek – és nem csupán ők, hanem a családjuk, a barátaik, a munkatársaik is és így tovább...

Katit nemrégiben interjúvoltuk meg. Tegnap felrakta az Instára, hogy fáj a feje, lázas és a többi. Az elején azt mondták egymásnak a férjével, hogy tejláza van, mert nemrégiben szült, de mindketten tudták, hogy ez nem az... Ahol él, élő lélek alig fordul meg, patikában, boltban száz éve nem járt, s már az első napon majd negyven fokos láza volt.

Íme a leggyakoribb tévhitek, amelyek ott keringenek a levegőben:

  1. Nincs semmi bajom. Makkegészséges vagyok.
     
  2. Nincs semmi bajom. Picit fáj a torkom és megviseltebb vagyok, mint máskor, de ez csak placebohatás, a rengeteg rémhír miatt csak beképzelem a tüneteket. 
     
  3. Nincs semmi bajom – a placebohatáson kívül, és mindenki egészséges, akivel eddig találkoztam.
     
  4. Nincs semmi baja a munkatársaimnak és az ismerőseimnek sem. Mi jó csapat vagyunk!
     
  5. Nincs semmi bajom, úgyhogy még most, mielőtt kitör a pánik, gyorsan meglátogatom a nagymamámat, akit az anyukám is minden másnap meglátogat, majd a lelkükre kötöm, hogy ne érintkezzenek egymással, így mindnyájan egészségesek maradunk.
     
  6. Nagyon felelőtlen mindenki, bezzeg én! Kiposztolom az Instára, hogy: „Én otthon maradok”, de azért titokban átosonok a barátnőimhez pletyizni. A barátnőim is otthon ücsörögnek egész nap, s ha egy órácskára összeülünk, attól még semmi bajunk nem lesz.
     
  7. Nagyon felelőtlen mindenki, bezzeg én: csupán egy órára megyek be a munkahelyemre és ott csak pár emberrel találkozom, mindig ugyanazzal a körrel. Nem eshet bajom.
     
  8. Én úgysem kapom el, hiszen faluban lakom. (Tévedés! A falusiak többsége nagyobb városokban vagy külföldön dolgozik. Aki pedig nem, az találkozik a boltban és a többi helyen olyannal, aki bent a városban megfertőződhetett.) Az olasz öregek is azért kapták el vírust, mert a fiatalok hazahozták a városokból, ahol dolgoznak. Olaszországban ugyanis sok a „mamahotelben” élő fiatal, aki nem alapított külön családot (akárcsak nálunk), s rengeteg időt töltenek együtt idős rokonaikkal.
     
  9. Azért nem lehetek vírushordozó, mert én nem fertőződhetek meg  – s ha mégis, akkor kifekszem otthon. De nem ez történhet meg, nem lesz semmi baj.

Ui. Az egészségügyben dolgozók és a nagyszüleink egészsége miatt kell önkéntesen karanténba vonulni, és nem azért, mert mi igenis meg tudunk birkózni a fertőzéssel. A nagyszámú ápolásra szoruló fertőzöttel ugyanis (akik között sok fiatal ember is lesz: Amerikában például a fertőzöttek negyven százaléka 20-45 éves korú) olyan sok beteg zúdulhat az ellátórendszerre, hogy már a súlyos eseteknek sem tudnak ágyat biztosítani. Legyünk felelőségteljesek és vigyázzunk egymásra!

a_gorbe.jpeg

 

Nyájimmunitás

A kormányok egy ideig abban hittek – Hollandia és az Egyesült Királyság vezetői főleg – hogy a nyájimmunitás majd megvédi a népüket. Mára kártyavárként dőlt össze ez az elmélet.
Járvány esetében, mikor rengeteg ember megfertőződik, a fertőzöttek nagy része védettséget szerez a vírussal szemben, mert szervezetük az antitestek előállításával ellentámadásba lendül, hogy legyűrje a betolakodót. S ezek a fertőzöttek nem csupán felépülnek (vagy meg sem betegednek), hanem szervezetük memóriasejteket is termel, hogy a következő fertőzés esetén már hamar létrejöjjön a szükséges immunválasz.

S ahogy egyre több ember szerez így védettséget, egy idő után annyian lesznek, hogy a vírus a többieket már nem fogja megfertőzni, mert egyszerűen már nem tud eljutni hozzájuk sok immunis emberen keresztül. Ezt a közösségi védelmet nevezik nyájimmunitásnak. A hollandok és angolok azt tervezték, hogy az időseket és betegeket majd karanténba zárják – s mikor a társadalom már megszerezte a nyájimmunitást, a karantént feloldják.

Mi ezzel a gond? 

Csak annyi, hogy a nyájimmunitást békeidőben a védőoltások nagy számú alkalmazásával szokás elérni: minél többen kapják meg az oltást, annál többen lesznek védettek, s a vírus terjedése sok útvonalon lezárul. A kritikus tömeg elérése után már azok is védettek lesznek, akik nem kaptak oltást, hiszen nem marad, aki megfertőzze őket. A koronavírus elleni védőoltásra azonban még várni kell, így ezt a járványt vakcina nélkül kell valahogy legyűrni.

Arról nem is szólva, hogy még azt sem tudjuk, kialakul-e az immunitás a fertőzötteknél az újrafertőződésre? (Hisz olyanok is vannak már, akik ismét megbetegedtek – s az orvosok nem tudják, hogy ez azért történhetett-e meg, mert még nem gyógyultak ki igazából, vagy a szervezetük nem termelt elég antitestet a vírus ellen.) A másik ellenérv: nem tudni, hogy a fertőzéssel megszerzett immunitás meddig tart ki... Hiszen az influenza elleni védőoltást is ajánlatos minden évben beadni, mert az újraoltás felfrissíti az immunrendszer védekezőképességét.

– darnay, néva–

web-bannerek-hirlevel-02.jpg

Új Nő csapata