Hiszünk a mesékben, úgy élünk, ahogy elvárják tőlünk, közben nyafogunk, panaszkodunk, soha semmi nem jó. Egyszóval: igazi nők vagyunk. 

1. Túl gyorsan összeköltözünk
David G. Myers amerikai pszichológus szerint nagy hibát követünk el, amikor túl hamar összeköltözünk a kedvesünkkel. Kutatásai szerint azok a párok, amelyek nem siették el, ritkábban válnak el, mint azok, amelyek már előtte közös háztartásban éltek. Van benne logika: ha kedvesünkben, akivel csak járunk, felfedezünk valamilyen hibát, amelyet nem tudunk elnézni, akkor egyszerűen szakítunk. Ez sokkal könnyebben megy egy kávézóban, mint mikor már közös fedél alatt élünk. A legtöbb nő nyomást gyakorol a férfira, akivel együtt él, hogy házasodjanak már össze. A férfiak ezt nem szeretik… Lassítani kellene a tempón, többet játszani, játszogatni, nem követelődzni – ami közös ágyban nyugovóra térve sokkal nehezebb.
 
2. Hiszünk a mesékben
Laura Schlessinger 10 ostobaság, amivel a párok elszúrják kapcsolatukat című könyvében azt mondja, nagy hibát követnek el a nők azzal, hogy hisznek a mesékben. Azt várjuk, hogy eljön értünk a királyfi, aki majd bearanyozza az életünket. Jobb, ha belenyugszunk: a valóságban nincsenek királyfik, nem jön el értünk sem senki. Talán jobb is. Emlékezzünk vissza Priscilla Presley történetére. Tizennégy éves volt, amikor Elvis beleszeretett. A bájos német iskolás lány olyan nagy hatást tett az énekesre, hogy népszerűségének elvesztését kockáztatva elvette feleségül. A Hamupipőke-történet itt véget ér – de nem Priscilla története! A házasság után Elvis elkezdett hízni, belső feszültségét nyugtatókkal enyhítette, és kislányuk megszületése után képtelen volt nemi életet élni a feleségével. Más nőkkel le tudott feküdni, csak vele nem. Ez érthetően a házasság felbomlásához vezetett. A királyfitörténetek a karácsonyesti tévéműsorba valók, a való életben nincs helyük. 
 
3. Imádjuk a csábítókat
Mi a „szerelem első látásra” a rosszmájúak szerint? Két sokat próbált és nem túl válogatós ember találkozása. Az ellenállhatatlan vonzalomnak és az igazi szerelemnek nem sok köze van egymáshoz. Egy donjuannal nem lehet holtomiglan-holtodiglan tervezni, a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” szállóigét nem rájuk találták ki. Ha legközelebb olyan férfival találkozik, akiről pár óra ismeretség után az az érzése, hogy remekül összeillenének, és akár le is feküdne vele – gyorsan meneküljön! Nagy a valószínűsége, hogy egy dörzsölt alakkal hozta össze a sors, aki tudja, mi kell a nőknek. Gyorsan hátat kell fordítani az olyan férfiaknak, akik úgy csűrik-csavarják a szót, hogy minden nőt azon nyomban levesznek a lábáról.
 
4. Tanuljunk meg haragudni
Laura Schlessinger azt tanácsolja a nőknek, hogy vegyenek példát a férfiakról, és a könnyek helyett tanuljanak meg haragudni. Az indulatok megszellőztetése egészségesebb, mint a sírás. A haragos szavak előrelendítik a kapcsolatot, mert sok mindent tisztáznak, sőt jelentős hatást gyakorolnak a másik félre (akiből a kapcsolat során néha ellenfél lesz). Erre egy példa: kolléganőnk szerette volna lefotózni az egyik hírességet, de sehogy sem sikerült időpontot egyeztetnie vele. Rimánkodott, könyörgött, de alanya ötödszörre sem jött el a megbeszélt helyre. Akkor a kolléganőnk felpaprikázódott, és keresetlen szavakkal SMS-t írt neki. És láss csodát – azonnal megcsörrent a mobilja... 
 
web-bannerek-hirlevel-02_4.jpg
 
5. Mindenem a szerelem?
Butaság! Lord Byron egyszer azt mondta: A férfi számára a szerelem ráadás, a nő számára a világ. Mi, nők gyakran elfelejtjük, hogy teljes értékű életet élhetünk akkor is, ha nem áll mellettünk egy férfi. Azt már tudjuk, hogy az ember a Gulagot is megszokja. Példa erre sok-sok asszony, akik lehetetlen, sőt gonosz férfiak mellett nyomorognak. A sikeres nők sincsenek jobb helyzetben, mint névtelen nőtársaik, a kudarcok őket sem kerülik el. Egyik híres énekesnőnk a férje minden kívánságát teljesítette, lemondott az éneklésről is. Mégse volt jó, így sem volt elég jó neki – végül elváltak.
 
6. Túl gyakran sírunk  
Azt hiszi, a női könnyek a kősziklát is megindítják? Hát ezt gyorsan felejtse el. A férfiak utálják a könnyeket – idegesek lesznek tőlük, és a síró nőktől inkább lelépnek. Külön paragrafust iktatnának a polgári törvénykönyvbe, ilyesformán: „A sírás zsarolás. Két alkalom: fájdalom és haláleset kivételével tilos.” Van benne igazság. Gyuri bácsi, aki negyven éve él együtt a felségével, azt mondta: „Egy dolog volt, amivel a feleségem, akit nagyon szerettem, ki tudott hozni a sodromból: a sírás. A családi béke érdekében le kellett szoktatnom róla.” Ha ön is a könnyezve zsarolók közé tartozik, gondolkodjon el. Kár lenne, ha rámenne a kapcsolata erre a rossz szokásra. 
 
7. Saját képzeletünk rabjai vagyunk
Egy istenhez mentünk feleségül, de otthon Tóth Jóskát találjuk. Hol történt a hiba? Ne a férjére haragudjon – nagyon kevés doktor Jekyll alakul át az esküvő után Mr. Hyde-dá. A hiba az ön készülékében van – mondhatnánk viccesen. A szerelem elején a nők fantáziája teljes sebességgel működik, és a hölgy elfelejti, hogy élő, hús-vér ember a jövendőbelije. Sok nő azt hiszi, hogy gazdag és tekintélyes férje az ő életének főnyereménye, és csak később jön rá, hogy a körítést szerette, nem a sültet (vagyis az embert).
 
8. Azt hisszük, a gyerek mindent megold
Sok nő van, aki szétesőben levő életét gyerekszüléssel próbálja összetartani. Ebben az ostobaságban a híres Britney Spears viszi el a pálmát. Harminckét éves korában gondolt egyet, és azt mondta magában, hogy az ivásnak és drogozásnak házassággal és gyerekszüléssel vet véget. Azt hitte, ha férjhez megy, és gyereket szül, bekövetkezik a romantikus mese, és él boldogan, míg meg nem hal. Hát nem élt boldogan. 2004-ben férjhez ment, 2005-ben megszülte első gyermekét, 2006-ban a másodikat, de már két hónappal a második szülés után elvált. Ezután igeösszeomlást kapott. Nem ez a boldogsághoz vezető út. 
 
9. Kevés az önbizalmunk
Nehéz a nők sorsa a 21. században is. Dolgoznak, háztartást vezetnek, pénzt keresnek, otthont teremtenek, gyereket szülnek és nevelnek – mégsem bíznak magukban és a képességeikben. Elhitetik magukkal, hogy az életüknek csak akkor van értelme, ha férjhez mennek, és gyerekeket szülnek. Whitney Houston egyszer így nyilatkozott: „A nőtől elvárják, hogy legyen férje. Ennek alapján állapítják meg az értékét, ennek alapján értékeljük mi is saját magunkat.” Ezzel a szemlélettel tizennégy évet tűrt el a goromba és bamba Bobby Brown oldalán, aki kábítószert szedett, gyakran eljárt a keze, és a hűségről furcsa fogalmai voltak. A kiváló és méltán világhírű énekesnő mégis úgy érezte, csak akkor van értelme az életének, ha férfi van mellette. Na de milyen férfi?!
 
10. Mindent megbocsátunk
Tíz év fegyházat érdemelne az, aki kitalálta, hogy „megbocsátani és feledni a nemes ember bosszúja”. A legtöbb nő ennek a szállóigének a hatására mindent képes megbocsátani a férjének, barátjának: féltékenységet, lustaságot, a gyerekek mellőzését, az ivást, mindent. És ahelyett, hogy kikérné a válókereseti nyomtatványt – még védi is a mihasznát: „Nem tehet róla, szegény, szörnyű gyerekkora volt.” Inkább elviselik a szeretetlenséget, a megaláztatást, a nyomort, mint hogy egyedül legyenek. Sőt, azt hiszik magukról, hogy a sors angyali türelemmel áldotta meg őket. 
Ez nem más, mint gyávaság. Félnek az élettől, nem bíznak magukban, hogy egyedül is megállnának a lábukon. Ne kövesse őket! 

Varga Klára

web-bannerek-hirlevel-01_6.jpg