A csók nem csupán az ajkak találkozását jelenti, hanem jóval többet annál. Azt mondják, amint elcsattan az első csók, rögtön kiderül, hogy egymáshoz illünk-e: ha a csóknál beindul a kémia, még jobban vonzódni kezdünk a másikhoz. Ám ha a csók nem úgy sikerül, ahogy azt elterveztük, akkor minden elbukott... De egyáltalán miért csókolózunk mi, emberek? S egy idő után mégis miért hagyjuk abba?

A csókolózás tudománya
Ki gondolta volna, hogy a csókkal kapcsolatos pozitív érzéseink a csecsemőkorból erednek? Pedig így van! A csók tudományával foglalkozó filematológusok szerint már gyerekkorunkban központi szerepet tölt be az ajkunk, a szoptatás és a cumizás által. Az ajkunkon keresztül jutunk az ételhez, s ehhez pozitív gondolatokat társítunk. A szeretetet, a gondoskodást és az odaadást a törődő érintésnek tudjuk be, ennek fejében a csókolózás tanult viselkedési formát jelent az ember életében.

csok1.jpg

„Egy csók és más semmi, a vágyam csak ennyi...”
Hogy pontosan mikor és miért kezdtük el csókolgatni egymást, azt senki sem tudja pontosan, ám az biztos, hogy a csók segít a párkapcsolatok életben tartásában. A tudomány szerint azért csókolózunk, hogy megalapozzuk romantikus kötődésünket, hogy kielégítsük vágyainkat, és hogy fenntartsuk a szexualitást a párkapcsolatban. Helen Fisher antropológus szerint a csók rendkívül hasznos az evolúció szempontjából is, hiszen a párkapcsolatokat segíti összetartani, továbbá a csók fontos szerepet tölt be az utódnemzésnél is, hiszen minden a csókkal kezdődik...

Miért „kell” csókolózni?
A csók csupa boldogság és gyönyör! Hatására az agyban olyan kémiai reakciók indulnak útjukra, melyek emelik a dopaminszintünket, termelik az endorfint, egyszóval boldogok leszünk tőle. Arról nem beszélve, hogy a csók által újabb és újabb információt tudunk begyűjteni a másikról – íz és illat alapján. Ha tetszik, amit átéltünk, még többet szeretnénk belőle. A csókolózás ezenkívül beindítja a hormonjainkat, amelyek elősegítik a szerelembe esést. Ki ne akarna többet abból, ami jó?!

A házasság után miért nincs rá igény?
A kezdeti nagy csókcsaták után szépen lassan visszaszorul a csókolózás az életünkben. Azt mondják, egy idő után már csak a szex előjátékaként csókolózunk párunkkal, mert a csókot valahogy feleslegesnek érezzük, egyfajta rutinná válik, s ettől a báját is elveszíti. Sokszor még a reggeli és esti puszi is kimarad, pedig mennyi boldogságot tudnánk szerezni magunknak naponta! A megszokott partner mellett avíttá válhat a csókolózás, napi rutinná, ami már nem pezsdít fel minket annyira.

A csók egészséges
A kutatók szerint egy csók alkalmával több millió baktériumot cserélünk ki partnerünkkel, s bár ilyenkor az influenza és a nátha jut elsőként az ember eszébe, nem kell félnünk tőle, hiszen előbb leszünk betegek egy kézfogástól, mint a csóktól. Ráadásul a baktériumcsere még előnyös is lehet, s jót tehet a szervezetünkkel. A csók ezenkívül oldja a feszültséget, megnyugtatja az idegeket, és csökkenti a stresszt. Egyszóval: csókolózni egészséges!

csok.jpg

A legszebb szeretetnyelv
A csókolózással nem szabadna felhagynunk! Egyrészt azért, mert még mindig ez az egyik legszebb módja annak, hogy kifejezzük érzelmeinket. Másrészt azért, mert rengeteg boldogsághormont termel. Gondoljunk csak vissza a régi szép időkre, mennyit puszilgattuk, ölelgettük egymást... Az első csókunk emlékét még ma is őrizzük. Vannak vicces csókok, romantikusak, félresikerültek. De akad olyan is, ami még mindig ugyanolyan jó, sok-sok év házasság után is, csak éppenséggel leszoktunk róla. De ha ennyire jó volt, izgalmas és perzselő, akkor miért is hagynánk fel vele?

Derzsi Bernadett