A Bálint-napot nálunk a virágkötők népszerűsítették, az ő jóvoltukból terjedt el a szerelmesek napjaként. Amerikában viszont, ahonnan az ünnep elindult hódító útjára, ilyenkor képeslapokat küldözgetnek egymásnak a szerelmesek. A Bálint-napot sokáig elsősorban üzenetküldő napként jegyezték. Szent Bálint a szerelmesek védőszentje volt az angolszász országokban. Nálunk azonban nem terjedt el a kultusza, és csak az 1990-es évektől kezdve vált ismertté. Szent Bálint keresztény rítus szerint megeskette a katonákat a szerelmesükkel, s ezért halállal kellett lakolnia. II. Claudius római császár ugyanis azt tartotta, hogy a legényemberek jobb katonák, mint a családosak, ezért megtiltotta katonáinak a házasságkötést. Mielőtt Bálintot a hite miatt február 14-én kivégezték, állítólag visszaadta börtönőre vak leányának a látását. Előző este még üzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A te Valentinod!”
Igazából ez a történet alapozta meg a Bálint-napi üzenetküldés szokását. 

 

Egyes legendák szerint a napnak pogány gyökere van. Rómában Lupercaliának nevezték, és ilyenkor űzték ki a rosszat, a sötét telet.

 

Angliában és Franciaországban a 14. századtól kezdve „szerelmes ünnepként” kezdték ünnepelni február 14-ét. A szerelmesek ilyenkor szerelmes üzeneteket, később képeslapokat küldözgettek egymásnak. Az amerikaiak az 1700-as években kezdtek kézírásos „valentine”-okat írni, a tömegszériában készült képeslapok pedig az 1840-es években jelentek meg.

valentin-1903-bol.jpg

Képeslap 1903-ból

Előttem egy tucat Valentin-napi üdvözlőlap:
egy csicsás kis papírdobozban őrzöm a kedvenceimet. Az elsőt Homonnáról hozta a posta Dunaszerdahelyre, a férjem akkor még csak udvarolt nekem. Önkéntes környezetvédőként került Szlovákiába, s igazi amerikaiként Valentin-napi képeslapot szeretett volna küldeni, de 1994-ben még nem lehetett nálunk ilyet kapni. Ezért virágcsokros üdvözlőlapon érkezett a saját költésű versike: 

I Love You in English Darling
Ľúbim Ťa in Slovák or Czech
But when I want to tell you more
All I say is Szeretlek!
Happy Valentine’s Day!

 Ezzel kezdődött az én Valentin-napokba való beavatásom. A vers több mint két évtized távlatából sem minősíthető kis teljesítménynek, hiszen férjem nem beszélt magyarul, szlovákul is csak tanulgatott, angolul meg én nem tudtam jól. A gesztus értékét növeli, hogy nem előre gyártott versikével próbált kedveskedni. 

valentin-1907-bol.jpg

1907

Azóta sok mindent megtudtam az ünnepről, például azt, hogy Amerikában a Valentin-nap (Valentine’s Day) nem csak a szerelmesek napja. Ez az ünnep itt a szeretetről szól, apró meglepetésekkel, képeslapokkal kedveskednek egymásnak az emberek. Ha mást nem, legalább egy jókívánságot kifejező SMS-t küldenek a szeretteiknek, mert február 14-én itt az örömé a főszerep. A kimutatások szerint az amerikaiak évente több mint 140 millió Valentin-napi lapot küldenek ki szeretteiknek, barátaiknak: rózsásat, nyíllal átlőtt szíveset, turbékoló galambosat, csillogó-villogó flittereset. Ezért az én képeslap-kollekcióm is változatos. Van köztük olyan, amit a diákjaimtól kaptam, és régimódiak is az 1900-as évek elejéről (ezeket viszont örököltem).

valentin-1910-bol-1.jpg

1910

Egyes statisztikák szerint csak az amerikaiak fele lelkesedik a Valentin-napért, sokan megszokásból ünneplik. Nem kevesen mondvacsinált ünnepnek tartják, és csak Hallmark Holiday-ként emlegetik, mert az ünnepből leginkább a Hallmark képeslapcég profitál. A férjem is ezen a véleményen van, ennek ellenére minden évben lapot küld az édesanyjának. Mert hogy is nézne ki az, hogy ezen a szép, rózsaszínű napon elfeledkezne a családtagjairól? Így aztán szinte kötelező a virág vagy az elegáns vendéglős vacsora (az időpontot ajánlatos előre lefoglalni). Valentin-napkor ugyanis egész Amerika vendéglőben ünnepel, amit csak az anyák napi brunch múl felül. 

valentin-1910-bol-2.jpg

1910

Óriási a forgalom a virágárusoknál és a csokiboltokban is, Valentin-napi ajándékokra évente több millió dollárt költenek. Az ajándék lehet ékszer, virág (főleg piros rózsa, egy szál vagy egy tucat), csokoládé vagy cukorka. Ám egyre többen úgy gondolják, hogy nem akarnak extra pénzt költeni, elég együtt tölteni a napot a párjukkal, esetleg elmennek koncertre, színházba vagy meccsre. Egyik barátunk Valentin-napon még a sült szalonnaszeleteket is szív alakúra formálja a családi reggelin. És igen: Amerika az egyetlen ország a világon, ahol a gazdik a kutyusuknak is vesznek ajándékot.

Az egyes tagállamok kedvenc ünnepi csokoládéjáról is készült kimutatás. Nálunk, Washington államban, a szív alakú dobozokban forgalmazott csoki vezet – engem is többször megörvendeztetett vele a férjem. Máshol viszont a „beszélgetős cukorka” (sweethearts) a legkedveltebb. Én nem szeretem, mert száraz a textúrája, de ha diákjaim megkínálnak vele, nem utasítom vissza. Ezeken az apró, szív alakú, narancs-, citrom-, cseresznye- vagy épp banánízű cukorkákon különféle feliratok olvashatók, mint például: „Légy az enyém” (Be Mine), „Csókolj meg” (Kiss Me), „Te légy az igazi” (Be True), „Küldj SMS-t” (Text Me). Szóval, kedveseim, munkára fel, s február 14-én küldjünk szeretteinknek amerikai módra SMS-t vagy képeslapot!

valentin-1910-bol-3.jpg

1910

Február 14-én egész Amerika giccsbe borul, pirosba vagy rózsaszínbe, mindenütt plüssmacikat, szív alakú lufikat, bonbonos dobozokat látni. Igazság szerint nekem túl rózsaszínű az ünnep. Miért nem figyelhetünk egymásra az év más napján is, nem csak február 14-én?! Miután tavaly jó hangosan közöltem a véleményemet a férjemmel, szegény feje alig merte odaadni a szokásos Valentin-lapot. Azért persze örültem neki, mint minden figyelmességnek. Végül is: szívből jön, és a képeslap-gyűjteményemet gyarapítja. Sőt, idén már egy meghívást romantikus vacsorára sem utasítanék vissza...

Pásztor Márta