A düh a legkevésbé feltárt érzelmi reakciók egyike, holott óriási hatással van az életünkre. A düh néha maga az eszeveszett INDULAT. Gyakran tönkreteszi a házasságunkat, sőt, az egészségünket is. Ezért föl kell tennünk a kérdést: Hogyan lehet kordában tartani a mérgünket?

Jön a dühkitörés
Persze, jó volna tízig számolni. Ám amikor az ember mérges, nem gondol a matematikára. Másra gondol: elkapja az indulat, és törne-zúzna. Mert magunkban tartani a mérget még a FÉKEVESZTETT dühkitörésnél is rosszabb. A pszichológusok szerint ez igaz, de csak az igazság egyik fele. – Az emberek azt hiszik, hogy a düh rendkívül negatív érzelem, ezért inkább a pozitív gondolkodást gyakorolják – mondja a szakember. – Csakhogy ez ÁTFORDULHAT önpusztításba. A negatív érzelmek hasznosak is lehetnek – például a munkában. Az indulat óriási hajtóerő. Az ember minél tovább magába fojtja az indulatait, minél hosszabb ideig úgy tesz, mintha nem is lennének érzelmei – a végén annál nagyobbat robban. A dühben rejlő energiát igenis hasznosítani kell és lehet: nem kell kiabálni, de konokul törjünk előre. A konok indulat még tiszteletet is ébreszt. 

duhos.jpg

MÉREGZSÁK
Timit a munkahelyén mindenki nyugodtnak ismerte, aki stresszhelyzetben legfeljebb nagyokat sóhajtozva ül a számítógép képernyője előtt. Timi azonban tudja, hogy amint hazaér, a cipőjével és a táskájával együtt ezt a fölvett maszkot is leveti. Ha családtagjai valamivel kiborítják, menten oda az önfegyelme. Kinyitja a száját, és legfeljebb csak arra figyel, hogy be van-e csukva az ablak. Hogy miket mond? A „Hülyének nézel?” és a „Te egy nagy tökfej vagy!” kijelentéseket nyugodtan helyettesítsük be durvább kifejezésekkel, a dühös hanglejtést meg decibeles hangerővel.
Mit szólnak a családtagok? – Egy fúriával kínszenvedés az élet. Soha nem lehet tudni, mikor robban ki, ezért örökös rettegésben élünk. Terrorizálja a családot. Inkább mindenki elbújik, kitér az útjából – mondja a testvér, aki nem futott be akkora karriert, de sokkal boldogabb kis hivatalnoki állásával, mint Timi a karrierjével.
Milyen tünetek utalnak rá, hogy valaki méregzsák? Nem lehet azt állítani, hogy az indulatos ember egyben türelmetlen is. Mert IGENIS elviseli, ha várni kell valakire, sőt azt is, ha a másiknak más a véleménye (s az momentán őt nem zsenírozza). Viszont pillanatok alatt a plafonon van, ha nem tetszik neki valami. Torkaszakadtából üvölt, és olyasmiket mond, amiket később megbán. Szeret játszani a gondolattal, hogy elmegy otthonról (ami a pszichológusok szerint nem rossz ötlet, mert kiabálás helyett sokkal jobb elmenni, és meginni egy kávét a sarki presszóban).
Mit tegyünk? A negatív figurák még a mesékben is csúnyán viselkednek a családtagjaikkal szemben. Idegenekhez viszont kedvesek és hízelgőek. Ilyenek akarunk lenni? Vagy olyanok, mint Katinka apja, akire a lánya csak így emlékezik: – Szörnyen indulatos ember volt. Otthon mindig puskaporos hordón ültünk.

Önuralmi tréning
Amerikában elég gyakoriak ezek a tréningek. Azután váltak ismertté széles körben, amikor celebeket köteleztek rá egy-egy dühkitörés után. Sok gondja volt már önmaga megfékezésével Naomi Campbellnek.
Egyszer például hozzávágta a mobiltelefonját a titkárnőjéhez. Vagy említsük meg Charlie Sheent, aki késsel fenyegette meg a barátnőjét, ezért elrendelték számára a tréninget. A sors iróniája, hogy később főszerepet játszott a Nyugi, Charlie című filmsorozatban, amely vígjáték formájában dolgozza fel a témát. (Ezek az emberek megszokták, hogy minden a kedvük szerint történik. S ha egyszer valaki nemet mond, akkor nem tudnak parancsolni az indulataiknak. Hiszen ők világosan megmondták, mi legyen. A tökkelütött asszisztens meg nem ért a szóból?)
Nálunk is vannak ilyen tréningek, de főleg munkahelyi konfliktusok megoldására. A pszichológusok vagy coachok vezette individuális terápiák is hatékonyak lehetnek, főleg, ha az érintett maga is le akar szokni erről a rossz szokásáról. A fiam iskolájában is rendeztek hasonló tréninget – a kiabálós, konfliktusos tanítókat próbálták leszoktatni dührohamaikról. A tanfolyam részben sikeres volt – bár a mérges tanítók nem lettek kevésbé mérgesek, csak tudatosan mérgesek: tudatosították, hogy ők azok, akik kiállhatatlanok lesznek a kiállhatatlan gyerekektől.
A Psychology Today magazin egy jó hasonlatot hoz fel: az indulatos embert kuktafazékhoz hasonlítja. A dühöngő három megoldás közül választhat.
Az egyik az, hogy néha kiengedi a gőzt, bár közben magát és másokat is megsebezhet. TUDNI KELL AZONBAN, hogy azok az emberek, akik szabad folyást engednek mérgüknek, nem könnyebbülnek meg a végén, hanem MÉG idegesebbek lesznek.
A másik megoldás az, hogy magunkba fojtjuk a mérgünket. Lenyeljük azt a sok durvaságot, amit első indulatunkban nagy kedvünk lenne a másik arcába vágni, és inkább tényszerűen FOGALMAZUNK (felesleges mindenkit magunk ellen fordítani). A mérgünket meg ledolgozzuk az edzőpadon.
A harmadik út: megtanuljuk megelőzni a dühkitörést. Ez az út hosszú, és nagyon nagy elhatározást igényel. Ám megéri a fáradságot, mert valóban leszoktat az önpusztító kirohanásokról.
Tehát ha a gyerekünk legközelebb megint felmérgesít bennünket, kérdezzük meg magunktól: valóban a gyerekre vagyok dühös? Nem a munkámmal van valami baj? Vagy talán csak éhes vagyok? Mert ha igen, nem érdemes kiabálni, úgyse lesz tőle könnyebb a lelkünk. Vagy próbáljuk más oldalról nézni a dolgot. Felmérgesített? Igen? De akkor is – fő, hogy egészséges, és nem kell a kórházakat járni vele. Hány szülő boldog lenne, a fél életét odaadná, ha egészséges lenne a gyereke.
Lehet, hogy ez egy kicsit mazochista megoldás, de mindig használni szokott.

indul_14.jpg

Mivel lehet levezetni a dühöt?

  • SPORTTAL A jóga megnyugtat, a futás és a kerékpározás endorfint szabadít fel, az ökölvívás csillapítja a dührohamot… A szakemberek azt tanácsolják, a sportot megelőzésképp is alkalmazhatjuk. Nem tanácsos kilométereket futni egy dühkitörés után, mert a futás nem csökkenti sem a vérnyomást, sem a pulzusszámot. A FESZÜLTSÉGET, PERSZE, azért KIOLDJA. Ebből a szempontból tehát hasznos, de az ismétlődő konfliktusokat nem oldja meg. Volt egy kollégám, aki hetente kétszer szó szerint „kiütötte magát”: az ájulásig edzett. „Azontúl” mindig mosolygott: nem igazán értettem, mitől olyan oltári nyugodt, míg egyszer elárulta a titkát, ám a végén vigyorgás helyett már vicsorgott. (Nem sikerült a házassága, a felesége halálra idegesítette, s az eszement sporttal sem tudta a feszültséggócot semlegesíteni. Mert az asszonnyal naponta együtt kelt s feküdt. ) Sokszor tehát a sport sem segít, csak HIRTELEN FELINDULÁS ESETÉN. 
  • GYÓGYTEÁVAL ÉS AROMATERÁPIÁVAL A gyógyfüvek közül hatásos a citromfű – a belőle főzött tea feloldja a feszültséget és a stresszt. Hasonló hatása van a kakukkfűnek, a levendulának, az oregánónak és a vadmajoránnának. Kiváló hatást lehet elérni az illóolajokkal – felindultság ellen kipróbálhatjuk a citromot, a levendulát vagy a jázmint.
  • HUMORRAL A pszichológusok azt ajánlják, képzeljük el, hogyan nézne ki a pletykás kollégánk, ha valóban címeres ökörré változna, aminek dührohamunkban tituláltuk. Meg lehet ezt állni nevetés nélkül? Az önirónia is sokat segít. A humor kiválthat a nehéz helyzetekből is. Ne vegyünk mindent túl komolyan. Nevessünk, nevessünk – néha magunkon is. Állítsunk görbe tükröt magunk elé. Felkapjuk a vizet, mindig ugyanazon? A másikat hibáztatjuk, miközben mi is játszmázunk? Nosza, nevessünk gyarló önmagunkon egy nagyot!
  • KÖRNYEZETVÁLTOZÁS Ha érezzük, hogy közeleg a dühroham, jól tesszük, ha kimegyünk a helyiségből. Egyszerűen forduljunk meg, és zárjuk be magunk mögött az ajtót. Gyakran egy bizonyos KONKRÉT hely vagy helyzet ingerel fel, hoz ki a sodrunkból (például a nőket a rendetlen lakás, a csetelő gyerek).
  • SZÁMOLJUNK TÍZIG Elcsépelt tanács, de használ! Húszig is számolhatunk. Még jobb, ha idegen nyelven számolunk: uno, due, tre… Mire kimondjuk, hogy huszonöt, már nem is fogjuk tudni, mi mérgesített fel bennünket.
  • SZEX, EGY JÓ VÍGJÁTÉK Feszültség-levezetők. Feszültségkioldók. És így tovább. HÚSZIG ELSZÁMOLVA TALÁLJUNK EL AZ ÁGYIG. (Vagy húzzuk közelebb az ágyat, hogy elég legyen húszig számolni.)

Varga Klára