A selyem olyan, akár a nő: könnyed, elegáns. Ha kell, hűvös és távolságtartó, ha kell, melengető, bújós menedék. Az egyedi kendők készítése sokáig zárt, távol-keleti műhelyek kiváltsága volt. De mint oly sok mindenről, a selyemfestésről is kiderült, hogy akár otthon, a konyhaasztalon is kivitelezhető.
A selyemfestés rejtelmeibe a párkányi származású, Érsekújváron lakó, de Nagyölveden dolgozó Balogh Ildikó vezeti be olvasóinkat.
– A selyemfestésbe csak merő véletlenségből csöppentem bele – mesél a kezdetekről Ildikó. – Éppen községi szervezésben kézműves foglalkozásra készültünk, amire egy selyemfestőt is meghívtunk. A polgármester asszony megvette a sálakat és a hozzájuk való festéket is, de a festő, sajnos, lemondta a részvételt. Szeretek kísérletezni, s ha már minden megvolt hozzá, miért ne próbáltam volna ki. Nem bántam meg, sőt! A szappanfőzés, a gyöngyözés és a szövés mellé társult egy újabb szerelem! Az interneten rengeteg ötletet találok, de saját kútfőből is dolgozom – mondja vendéglátónk, miközben előkészíti a terepet a selyemfestéshez. Először nejlonzacskókat terít le az asztalra olyan hosszan, amilyen nagyságú a festésre váró selyemsál. Aztán a kendőt zsírtalanítás céljából ecetes vízbe mártja, kicsavarja, és a zacskókon szétteríti. Közben azonban csal egy kicsit: apró csomócskákba csippenti össze az anyagot.
– Különféle technikák léteznek. Most egy nagyon egyszerű és gyors technikát választottam. Nem kell hozzá semmilyen extra felszerelés, csak egy mikró és egy vasaló. Arra azonban vigyázni kell, hogy a megfelelő festékeket használjuk, mert mindegyik technika mást igényel. A mikrós technikához mókusszőr ecsettel foltokban kétféle színt viszek fel a kendőre. Nem kell, hogy a színek teljesen összeérjenek, ugyanis a festék szétterül. Ezután a sálat zacskóstul feltekerem, még egy tasakba teszem, és irány a mikrohullámú sütő. A hő rögzíti a színeket.
Miközben pörög a mikró tányérja, Ildikó halkan megjegyzi, hogy ez a gépezet, ha semmi másra nem is, de erre nagyon jó. A kis csomag vagy két és fél percet tölt benn, aztán Ildikó kicsomagolja a kendőt, és folyó víz alatt addig-addig mossa, amíg a vize tiszta nem lesz.
– Érdekes volt megtapasztalnom a selyem fantasztikus kettősségét – mondja selyemfestőnk, miközben a vizes kendőt szárazra vasalja. Persze szigorúan csak alacsony hőfokú, selyemhez való programon!
– Az igazi selyem ugyanis télen kellemesen melegíti az ember nyakát, míg nyáron hűs érzetet kelt. Vasalás közben már nagyon kattog az agyam azon, hogyan tudnám a kendőt még látványosabbá tenni. A kivasalt selyemkendő tulajdonképpen kész is van, hordható, mosható, azonban én csak alapnak tekintem, amit még tovább alakíthatok, cifrázhatok. Alkotó embernek tartom magam. Ezt a hozzáállást, attitűdöt otthonról hoztam magammal. Mi otthon sohasem unatkoztunk: édesanyám és édesapám is mindig talált magának olyan elfoglaltságot, amiben kiélhette az alkotókedvét. Például a kereteket, amilyenre most a kendőt kifeszítem, egy helyi nyugdíjassal készítettük el. A fő szempont az volt, hogy legyen könnyű szerkezet, és ne kerüljön sokba. Így jutott eszünkbe a vízvezetékcső – büszkélkedik Ildikó, miközben a kendőt befőttes gumik és gombostűk segítségével a találékonyságát dicsérő kerethez rögzíti.
Balogh Ildikó
Majd egy filctollra hasonlító kontúrfestékkel mintákat kezd rajzolni. Kezei nyomán a halvány színekben játszó kendő virágzó, napsütötte, üde rétté változik. A végeredmény egy könnyed, tavaszias, igazi nőcis kendő. Kár, hogy viselés előtt még teljesen meg kell száradnia. Ez eltart még vagy két napig!
– Én a magam részéről jobban szeretem azt a technikát, ahol a színeket vasalóval rögzítem. Ennél ugyanis először megrajzolom a mintát, és a kendő születése olyan, mintha festővászonra festenék. Sokkal kreatívabb feladat számomra. Nem beszélve arról, hogy ebben az esetben nagyobb méretű selyemkendőket használok. Ezeket, ahogy a többi hozzávalót is, az internetről szerzem be – tudjuk meg házigazdánktól még búcsúzóul.
– Szerencsés vagyok, hiszen a hobbijaimat a munkámban is gyakorolhatom. Az Emmanuel foglalkoztatóban dolgozom, ahol idős emberekről gondoskodunk. A kézműves foglalkozások hozzájárulnak ahhoz, hogy megtaláljuk az egymáshoz vezető utat. Az együtt végzett feladatnál nincs jobb közösségépítő erő.
Lássuk a selyemfestés titkait lépésről-lépésre! Az új selyemkendőt ecetes vízben zsírtalanítom.
A nedves kendőt helyenként összecsippentem.
A nedves anyagra mókusszőr ecsettel viszem fel az egyik, majd a másik színt.
A kendőt az alatta lévő zacskókkal együtt feltekerem.
A csomag körülbelül két és fél percet tölt a mikróban.
Addig mosom folyóvíz alatt, míg a víz teljesen tiszta nem lesz.
Kifeszítem a kendőt.
Kontúrozás közben különféle ábrákat rajzolok a színes alapra.
