Aprócska részletek, kézfogások, bujdosó könnycseppek, összekacsintó félmosolyok, tekintetek, melyekhez évek múltán is rengeteg emlék és érzelem társul – egy esküvő csupa-csupa mágikus pillanat.
A vásárúti Kálmán H. Szilvia és Roland fotókba zárva örökítik meg ezeket a rezdüléseket. Vagy ahogy ők fogalmaznak: esküvői történeteket mesélnek el kreatív fotózsurnaliszta stílusban. Roland a New York Institut of Photography volt diákja, és Szilvia is külföldön végzett mesterkurzust.
– Mi nem esküvőket, hanem esküvői történeteket fotózunk – mondják. – Az ifjú párt végigkísérjük a reggeli készülődéstől az öltözködésen keresztül egészen a buliig. Így válik kerek egésszé a Nagy Nap. Számunkra ezt jelenti a fotózsurnaliszta stílus: művileg beállított gesztusok nélkül, hitelesen dokumentáljuk a nap történéseit. Mivel a képek igazából nem csak a jelennek készülnek, ezért a jövő perspektívájából is érdemes rájuk tekinteni. Természetesen a riportfotózás mellett a művészi beállított képek készítésének is szentelünk időt. Az ifjú párnak is jóleső érzés, hogy az esküvő alatt egymásra koncentrálhatnak, nem kell a fotóssal foglalkozniuk.
Kálmán H. Szilvia és Roland
– A kreatív jelző szintén bekerült a meghatározásba. mit takar ez az egyedi látásmódon kívül?
Szilvia: – A kreativitás ott kezdődik, hogy minden párral az otthonunkban találkozunk, és – főként a beállított képek miatt – egyeztetjük a fotózás helyszínét, kellékeit. A párok általában úgy jönnek hozzánk, hogy már látták a munkáinkat, s ők is olyan képeket szeretnének, esetleg ugyanazokon a helyszíneken, mint a barátnőjük, az unokatestvérük, de mégis mást. Úgy tartjuk, hogy mindenhol lehet fényképezni: az istállótól az ötcsillagos szállodáig.
Hogy a képek igazán „jellemzővé” váljanak, fontos a személyesség, ezért a fotókon akár a hobbi, akár a munka is megjelenhet. Erőltetni azonban semmit sem szabad, hiszen elsősorban a párnak fotózunk.
Roland: – Az egyedi látásmódnak pedig egészen prózai oka van: a magam 160 cm-ével egyedüli esküvői fotós vagyok a régióban, s ez a majd kétméteres kollégák szemmagasságához képest tényleg egy egészen más dimenzió. Na, jó, ez természetesen csak vicc volt! De valóban szeretek más perspektívából fotografálni: akár a földön fekve vagy egy oszlop mögé bújva. Teljesen mást mutat egy templom a padban ülve, a kórusban állva, és mást a sorok közt guggolva.
– Mindketten fotóztok, vagy megosztjátok egymás közt a munkát?
Roland: – Általában egyedül, két fényképezőgéppel a nyakamban járok: részben, a biztonság kedvéért, részben, mert mindkét vázon más-más lencsét használok, így a masinákat szükség szerint cserélem. Ha magam fotózok, akkor tudom, hogy mit csináltam: képzeletben végigmegyek a kötelező körök listáján, és pipázgatok: csokor, gyűrűk… A magam részéről vasárnap reggel el is felejthetem az esküvőt, innentől Sziszi veszi át a munkát. Állítom, többet esküvőzik, mint én.
– Mi történik egy képpel az utómunkálatok során?
Szilvia: – Alapdolgok: ha kell, kivágok valami oda nem illőt, és retusálom az arcokat. Kisimítom a bőrt, fehérítem a szemet, a fogat, és ha kell, a hajat is átfestem egy kicsit. Inkább a fénybeállításokon és a színkorrekción dolgozom, így több fényt, derűt vagy épp sötétséget, egy kis sejtelmességet viszek a képekbe. Olyan fényeffektusokat csempészek a fotókra, amelyek még realisztikusnak tűnnek. Tavaly a vintage stílus, a pasztellesebb árnyalatok, a visszafogott színek domináltak, míg idén az erőteljesebb színvilág a divat. Realisztikus képeket készítünk, de picit csavarunk rajtuk fotózás közben és az utómunkálatok során is.
Roland: – Szégyen bevallani, de az utómunka manapság néha fontosabb, mint maga a fotózás. Jó fotó nélkül, persze, az utómunka is felesleges, de igazi stílust ez ad a képeknek. A fényképész elcsípi a pillanatot, megörökíti azt, de a pluszt az utómunka adja hozzá!
Kezdetben fotósként volt egy elképzelésem, mit lehetne a képpel kezdeni, Sziszi pedig teljesen mást hozott ki belőle. Eleinte megmutattuk a párnak mindkettőt, és mindig a feleségemét tartották jobbnak. Ezért ma már a teljes utómunkát rábízom.
– Milyen a jó esküvő a fotós szemével?
Roland: – Számunkra minden esküvő jó esküvő. Egy stílusosan megtervezett 5 csillagos helyen, ahol minden zug esztétikai élményt nyújt, természetesen a színfalak nagyban hozzásegítenek minket a sikerhez. A vidéki kultúrházas lagzikban pedig a kihívás az izgalmas. Akár így, akár úgy, a legmeghatározóbb talán mindig maga az ifjú pár és a násznép. De mi igazán szerencsésnek valljuk magunkat, hiszen ez idáig csakis kedves és vidám emberekkel hozott minket össze a sors, és bízunk benne, ez a jövőben sem lesz másképp.