Csak az ember képes megjósolni a földi jelenségeket az égi jelenségek alapján. A napkeleti bölcsek a betlehemi csillagot követték, az vezette el őket a zsidók királyához. Az idő számítását, a naptár elkészítését a minket körülvevő világ alapos megfigyeléseinek köszönhetjük, ám ennyi év után is szkeptikusak vagyunk, ha azt halljuk, hogy legyünk elővigyázatosak, mert a Merkúr éppen retrográdban van…
Az asztrológia, vagyis a csillagjóslás ma a reneszánszát éli. Már nemcsak a napilapoknak és a magazinoknak köszönhetően jutunk hozzá a horoszkópunkhoz, hanem számtalan blogon, a szociális hálón és akár applikációkon keresztül is nyomon követhetjük a bolygók életünkre gyakorolt hatását. Míg egyesek dogmatikusan elutasítják az asztrológiát, mások megszállottan hisznek benne.
Biztosan elgondolkoztak már azon, mi végre vagyunk itt a Naprendszerben és születtünk a Föld nevű bolygóra... Nincs is annál univerzálisabb természetű és izgalmasabb téma, illetve kutatni való tudomány, mint a világegyetem, amely éppoly egzakt, mint amennyire titokzatos egyszerre.
Nem meglepő tehát, hogy a csillagászat, vagyis az asztronómia az emberiség egyik legősibb tudománya, amely a Földön kívüli térrel, a világegyetemben történő jelenségekkel, az égitestekkel és azok megfigyelésével foglalkozik. Mivel mi, emberek is ennek a nagy kozmosznak a részei vagyunk, hajt minket a vágy, hogy a lehető legjobban megismerjük a saját környezetünket, illetve a világmindenséget.
A csillagászat kezdetei
Már az ősember is megfigyelte az égi jelenségeket, és lerajzolta a barlang falára. Ezt követően pedig, ahogy elkezdtük megművelni a földet, megjelent az igény az idő mérésére, a naptár elkészítésére is, amelyekhez a babiloniaknak a csillagos ég, a Nap és a Hold adták időszámításunk előtt az 5. és 1. évezred között a biztos alapot. Ezt a bizonyos babilóniai naptárat használták kezdetben a Római Birodalomban is. A csillagászat azonban nemcsak a földművelésnél, de a hajózásnál és a kereskedelemben is segítette az élet alakulását. Az asztronómia társtudományainak megjelenésével pedig (mint a matematika és a fizika) a világról alkotott képünk egyre inkább változott – és egyidejűleg pontosabbá vált. Ezzel szemben az asztrológia mindmáig áltudománynak számít, és érdekes módon pont eme besorolása miatt vált ki még a mai napig heves vitákat.
Az asztrológia a görög „astro” (csillag) és „logosz” (tudomány, teremtés) szavakból ered. Kialakulását a civilizációnk bölcsőjeként is számon tartott Mezopotámiához és Babilonhoz kötik.
A csillagjegyek eredete
A babiloni csillagászat kezdetben gyakorlati és vallási célokat szolgált, a babiloniak szerint ugyanis az égbolt az istenek lakhelye volt, amelyet feltétlenül szerettek volna megismerni. Elképesztő mennyiségű megfigyelés és lejegyzés után a felettünk lévő eget – pontosabban a Nap látszólagos útját az égbolton – felosztották 12 darab 30 fokos zodiákus jegyre (12 x 30 = 360, így jön ki a „matek” és maga az ekliptika, amely a nap egyéves földi útját jelenti az égbolton). Ez a tizenkét egyenlő szelet a ma is használt tizenkét állatövi jegynek felel meg, melyeket a háttérben lévő csillagképekről neveztek el a kostól egészen a halakig. A babiloniak hite szerint a bolygók állásából az ember jellemét, sorsát, életeseményeit – mint egy előre gondosan legyártott szövetet – fel lehet fejteni. Ráadásul az asztrológia kézenfekvő válaszul szolgált azokra a kérdésekre, amelyekre akkoriban egyszerűen nem tudtak releváns választ adni – mint például a háborúk kimenetele és a termés alakulása. Így alakult ki az asztrológia leíró rendszere.
Kinek van igaza?
Bár az asztronómia és az asztrológia tulajdonképpen egy tőről fakadnak, mégis elfejlődtek egymás mellett. A természettudományban jártas szakemberek nem hisznek abban, hogy a csillagos ég, illetve a körülöttünk lévő külső világ hatással lenne magára az emberi sorsa, és ezt minduntalan alá is támasztják. Csaba György Gábor csillagász Hazudnak-e a csillagok? című könyvében úgy fogalmaz, hogy a csillagok abban az esetben nem hazudnak, ha jól irányított, pontos, értelmes kérdéseket teszünk fel nekik, mint például azt, hogy milyen messze vannak a Földtől – ám ha szerelmi ügyekre kérdezünk rá, biztosan nem fogunk választ kapni.
Ezzel szemben az asztrológusok úgy vélik, hogy az egyéni születési ábra alapján történő elemzés sokat segíthet az önismeretben, az életminőségben és a személyes, illetve szakmai fejlődésben. Ám a jövő heti lottószámokat, vagy hogy netán ér-e baleset minket holnap, még az asztrológia sem tudja előre megjósolni. (Ebben legalább mindkét oldal egyhangúan egyetért.) A tudomány-áltudomány problémája valójában abban gyökerezik, hogy míg a csillagászat a természettudományok legősibb ága, addig az asztrológiát a szellemtudományok közé javasolt sorolni, ami feloldja a köztük lévő ellentétet.
Egyedi születési képlet
Chani Nicholas kanadai asztrológus, politikai és emberi jogi aktivista nagysikerű Sorsunk a csillagokban – Fejtsd meg életed titkát az asztrológia segítségével című könyvében írja: „A születési ábrád az égről készült felvétel arról a pillanatról, amikor először vettél levegőt.”
Chani Nicholas egyébként az elmúlt évek leghíresebb asztrológusa. 2011-ben blogot indított családja és barátai számára: heti rendszerességgel írt horoszkópot hírlevél formájában. Mára félmilliós követőtáborral rendelkezik az Instán, ami nem csoda, hiszen az asztrológia segítségével nemcsak az egyéni születési térképpel foglalkozik, de a társadalmi és politikai jelenségekre egyaránt reflektál. Sikerét annak köszönheti, hogy nemcsak a tizenkét állatövi jegy alapján elemez, hanem figyelembe veszi a csillagjegyeket és a mögöttük lévő égboltot, a bolygók állását, az éppen aktuális fényszögeket, konstellációkat. Mindezt napi, heti, havi lebontásban, a saját applikációjában, a YouTube-on és az Instagramon.
Chani saját asztrológiai applikációja CHANI: Your Astrology Guide néven fut. A regisztráció után ingyenesen megnézhetjük a saját születési ábránkat, melyhez szükséges megadni a születési helyünket (országot, várost) és a születésünk pontos időpontját. Amennyiben ez utóbbit nem ismerjük, külön segítséget nyújt nekünk ennek felkutatásában. Ezt követően jelenik meg az ember születésének égi pillanatképe, az akkori bolygóállások. Chani ezenkívül minden héten ingyenes podcasttal jelentkezik az adott égi eseményekről (ezek YouTube-on érhetők el).
Könyvében hangsúlyozza, hogy minden csillagjegy és bolygó szerepet játszik abban, kik vagyunk és miért születtünk. „Az asztrológia arra emlékeztet bennünket, hogy úgy, ahogy vagyunk, jó okkal jöttünk a világra. Egy olyan céllal, amelyet meg kell valósítanunk, ha teljes életet akarunk élni.”
Tehát Chani szerint az égi pillanatkép iránytűként szolgál a saját jellemünk, lelkünk és életünk megértéséhez, illetve ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból, valamint jól érezzük magunkat földi létünk során. Könyve mankóként szolgál az asztrológia iránt érdeklődőknek: sorba veszi a bolygókat, azok jelentéseit, a csillagjegyeket, az egyes házakat, jelentésüket, illetve a fényszögeket. Világosan magyaráz, hogy mindenki számára jól érthetővé váljanak az asztrológiai alapfogalmak és azok összefüggései. (Ha érdekel minket a saját elemzésünk, akkor – miután megjelenik a születési ábránk az applikációban – aprólékos munka árán kikereshetjük a könyvben, hogy a születési képletünk, tehát az akkori csillag- és bolygóállás milyen mértékben, hogyan hat az életünkre és a személyiségünkre.)
Csillagokban rejlő bölcsesség
Chani Nicholas munkásságát a hagyományos asztrológiához soroljuk. Az 1920-as évektől ezzel szemben újfent populárissá vált az asztroszófia (astrosophy) fogalma Rudolf Steiner osztrák filozófus-polihisztor által, akinek a neve sokak számára a Waldorf-oktatás kapcsán lehet ismerős. Az asztroszófia vagy asztrozófia a görög „astro” és a „sophia”szavak összetétele alapján csillagbölcseletet jelent. Steiner antropozófiai világnézete és iskolája szerint nagyon sok, fizikai érzékszervekkel nem érzékelhető dolog és folyamat létezik a válóságban.
Az antropozófia fogalmát Rudolf Steiner osztrák polihisztor-filozófus hívta életre. Az antropozófia az „ember” és a „bölcsesség” szavakból tevődik össze. Olyan megismerési út, mely szerint a fizikai világon túl létezik egy érzékfeletti világ is. A világot és az embert három részből – testből, lélekből és szellemből – állónak tekinti. Célja az emberi tudatosság felemelése.
Magyarországon Paksi Zoltán nevéhez köthetjük a csillagbölcselet fogalmát, vagyis az asztrozófiai tanokat és azok oktatását. Paksi szerint azonban Steiner alkotása, az asztroszófia egy merőben más szellemi rendszer, mint az asztrozófia, ami az égbolt egészével foglalkozik. „Az asztrozófia is figyelembe veszi a zodiákus 12 jelét, de a lényeg természetesen a csillagképekre, a Teremtő által csupa fénnyel, a csillagokkal az égboltra írt csillagzatokra helyeződik” – olvashatjuk a weboldalán. Ami vélhetően közös lehet bennük, az az, hogy mindkettő az egyén belső útjával, megismerésével, a szellemmel foglalkozik. Paksi Zoltán iskolájából több neves asztrozófiai szakember került ki, akik a mai napig a csillagbölcselettel foglalkoznak, és személyes elemzéseket is készítenek.
Északnyugati szomszédaink sem maradtak le a modernkori asztrológiai elemzésekről: nagyon híres a csehországi astro-coffee oldal, amelyet Instagramon közel ötvenezren olvasnak naponta, és ahol heti és napi lebontásban is tájékozódhatunk a bolygók aktuális állásáról, illetve hatásaikról. De ott van a milliós követőtáborral rendelkező amerikai TikTok-sztár, a mindössze huszonnégy éves asztrológus, Amy Demure is, aki rövid videóival – mint egy fényes csillag – robbant be az asztrológusok közé.
Asztrológia a gyakorlatban
A horoszkópkészítésnél, a csillagjóslásnál és a személyes elemzéseknél fontos szem előtt tartani, hogy ki az, akihez bizalommal fordulhatunk. Az egyik ismerősöm – nevezzük Katának – egy „asztrojósnőhöz” járt, aki ügyesen ráérzett Kata vágyaira, így abban erősítette őt, amit a lány hallani akart. Házasságában több éve vártak a babára, így a jósnő állandóan „fényküldő” szeánszokat tartott neki – óránként 40 euróért! Bíztatta Katát, hogy a baba jönni fog, csak ,,menjenek végig az úton” (jelentsen ez bármit).
A baba nem jött, a házasság széthullott, a felek külön találták meg a boldogságot. A jósnő azóta is tartja a szeánszait. Nekem személy szerint azonban volt szerencsém egy olyan asztrológiai elemzőhöz, aki a születési képletem által elmondta, mik az erősségeim és a gyengeségeim, amelyekben mindenképp fejleszteni tudom magam. Mindezt pedig Chani Nicholas könyve 10 évvel később egy az egyben megerősítette.
Az érdekesség és a kíváncsiság kedvéért néha összevetem, mit mond a csehországi, a kanadai és az amerikai asztrológus, akik nem követik, nem ismerik egymást. A következtetésem: bizony nagyon is egyeznek a bolygókról és azok hatásairól szóló leírások és podcastok...
Nyilvánvalóan a napilapok kétmondatos jövendőmondására nem bízhatjuk az életünket, és nem is engedhetjük, hogy ez határozza meg a mindennapjainkat. A csillagrendszer és a világegyetem túl nagy, és sok titkot rejt még a mai napig az ember elől – talán pont ezért nem hihetünk el mindent, amit áltudományosan akarnak ráhúzni a kuruzslók és a jósok. Viszont igenis kiszűrhetjük magunknak mindazt, amiből építkezni, fejlődni tudunk.
Ami pedig a bolygókat és azok hatásait illeti: ha csak kultúrtörténeti szempontból vizsgáljuk a dolgot, akkor nem szabad elfelejtenünk, hogy az ókorban a Holdat istenként tartották számon! Lehet, hogy néhány száz vagy ezer év múlva már az asztrológiát is egészen másfajta nézőpontból fogják vizsgálni, és még ennél is több információnk lesz a minket körülölelő mindenségről.
És hogy mi, egyszerű emberek mit tehetünk? Ha a lehető legobjektívebb módon felmérjük az ezzel kapcsolatos információkat, és csak a személyes fejlődésünkkel törődünk, tehát azzal, hogyan lehetünk jobbak, kedvesebbek, okosabbak, illetve hogyan tudunk segíteni másokon, már helyben vagyunk. Hogy ezt a horoszkópunk segítségével vagy anélkül tesszük, az már teljességében a saját döntésünk.
