Pár évvel ezelőtt már írtunk a „21. század penicillinének” tekintett koleszterin-csökkentő gyógyszerről, a sztatinról. Már akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy egyrészt a sztatinok – ma már több tucat van belőlük - nem csodaszerek, másrészt a kívánatos, koleszterin-szintet csökkentő hatásuk mellett lehetnek nem kívánatos, sőt életet veszélyeztető mellékhatásaik is.
Nos, az azóta eltelt félévtized alatt megszaporodtak az ismeretek e mellékhatásokról, érdemes lesz tehát ezekre részletesebben felhívni a figyelmet.
Mielőtt bárki pánikkeltéssel vádolna, szögezzük le: a sztatinok jó, bevált gyógyszerek és csak annyi mellékhatásuk van, mint egyéb gyógyszer-csoportoknak. E mellékhatások jelentősége azonban mégis nagy, mivel a sztatinnal kezelt betegek száma egyre nő és a többségük éveken át kapja e gyógyszert.
Az 1980-as évektől használatos sztatinok legismertebb és leggyakoribb mellékhatása az ún. miopátia (izombántalom): száz sztatint használó beteg közül 2-3 betegen fordul elő. Általában a sztatinszedés elkezdését követő néhány napon, egy-két héten belül izomlázra emlékeztető fájdalom, izomgyengeség lehet az első jele a mellékhatásnak. Leginkább a felkar, váll ill. a medence és a comb izomzata fáj, nyomásra érzékeny. S mivel „izomlázra” emlékeztet, a beteg – ha erre orvosa, gyógyszerésze nem hívta fel a figyelmét – hajlamos a fájdalmat valamilyen fokozott testi erőkifejtésnek (kerti munka, nagytakarítás stb.) tulajdonítani.
Holott a panaszok hátterében a sztatinok nemkívánatos mellékhatásaként fellépő izomsejt-pusztulás áll. Ennek van a beteg véréből kimutatható jele is: az ún. kreatinkináz (CK) szintjének jelentős emelkedése.
Fontos tudni azt is, hogy bizonyos gyógyszerek, az alkohol ill. a szokatlan fizikai terhelés fokozzák a sztatin-miopátia kialakulásának rizikóját. Ugyanez vonatkozik bizonyos betegségekre is! Ezek közül leggyakrabban az időskorban sokszor panaszmentes, fel nem ismert csökkent pajzsmirigy-működés (hipotireózis) – amely önmagában is izomgyengeséget okozhat! – jelenthet valós veszélyt. Ezért a sztatinkezelés megkezdése előtt – különösen idősebb nők esetében – indokolt a pajzsmirigy-hormonok szintjének kivizsgálása.
A többi mellékhatás (májbántalom, bőrviszketés esetleg bőrkiütés) sokkal ritkább s a beteg rendszeres ellenőrzésével, beleértve az ún. májenzimek (GOT, GPT, GGT) laborvizsgálatát, idejekorán felismerhető.
Ismételjük: a sztatinok hasznos és nélkülözhetetlen gyógyszerek a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában. Fontos azonban, hogy a beteg tudjon róla: lehetnek nemkívánatos mellékhatásaik. Ezért ha a sztatinszedés elkezdése után „ok nélkül” fáradtnak érzi magát, karjai, combjai fájnak, nyomásra érzékenyek, feltétlenül keresse fel kezelőorvosát.
Ő a panaszok, tünetek, a beteg vérének CK-szintje alapján dönt a további lépésekről (a gyanúba keveredett sztatin kiiktatásáról ill. más készítmény alkalmazásáról). Érdemes a soron kívüli vizsgálat akkor is, ha a sztatintszedő beteg szokatlan testi erőkifejtésen esett át (kerékpártúra, távfutás stb.)
