Megnyugtat, simogat, körülölel. Feldob, erőt ad, kizökkent. A zene elkísér bennünket, ha öröm és bánat ér; ott van velünk életünk sorsfordító eseményeinél.
Sokszor rásütik a „kezelhetetlen” bélyeget egy gyerekre. Sokszor kisfiúkra. Hiperaktív és így tovább. Sajnos, nem tudjuk hova tenni azokat a fiúkat, akik elevenebbek vagy nem átlagosak. Sokaknak!
Minden apa a legjobbat szeretné adni a gyermekének. Ám a mostani világban már nem egyértelmű, hogy mi az a legjobb. Zalka Lóránt pedagógussal többek közt erről beszélgettünk.
Idén karácsonyra hatalmas fát szeretnék: mennyezetig érőt vagy akár még magasabbat. Hadd lássák az angyalok is az égből! Még jó, hogy a cipekedést a három fiam megoldja...
Az üzletközpontokban a Have Yourself a Merry Little Christmas szól, a rádióban pedig Michael Bublé énekli andalítóan: Its beginning to look a lot like Christmas. Én, amikor meghallom, táncra perdülök, akár portörlés közben is.
"Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik.
De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy
nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk."