Miért halogatunk? Mindenki szokott halogatni: később elmegyek bevásárolni, holnap veszek ajándékot, van még időm tanulni a vizsgáig, és bőven elég az is, ha éjfél előtt öt perccel küldöm el a tanárnak a beadandó dolgozatomat. Ám ha a halogatás-üzemmód egyszer beindul, onnantól nincs megállás!
Pontosan tudjuk, hogy egy hónap múlva le kell adnunk a vizsgadolgozatunkat, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ezen a hétvégén hatalmas családi banzáj lesz, de még mindig nem vettünk ajándékot az ünnepeltnek. Persze ne feledkezzünk meg róla, hogy előtte még van egy fontos céges megbeszélés, amin nekünk kéne előadni egy prezentációt, a Power Point pedig még le sincs töltve a laptopunkra… Meddig lehet elhalasztani a dolgokat?
Petőfi Sándor: Pató Pál úr (részlet)
Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
„Ej, ráérünk arra még!”
Él magában falujában Pató Pál úr mogorván...
Úgy látszik, Petőfi már a maga idejében is behatóan ismerte a halogatás mechanizmusait, hiszen Pató Pál úr című versében főszereplőnk mindenre könnyedén rávágja: „Ej, ráérünk arra még”! Pató Pál úr egészen biztosan nem vette figyelembe azt, hogy a teendők elodázásával ördögi körbe csöppenünk, egy idő után betemet minket a ránk váró feladatok lavinája.
A halogatással akár egy évig is elkerülhetjük a kellemetlenségeket!
Miért is halogatunk? Általában olyan feladatokat tolunk így magunk előtt, melyeket nem szeretnénk elintézni: semmi kedvünk tanulni, fáradtak vagyunk a nagytakarításhoz, kínosnak tartjuk felhívni a harmad-unokatesónkat, hogy boldog születésnapot kívánjunk neki. A kellemetlen elintéznivalók listáját a végtelenségig bővíthetnénk.
Ugyanakkor tökéletesen tisztában vagyunk azzal, milyen kínos lesz bevallani, hogy elfeledkeztünk a dátumról és a többi. Mert egyszer elérkezik az igazság pillanata, egy év múlva összefutunk az unokatesónkkal, az anyós is lekontrollálja a mosatlan ablakokat, és így tovább.
Ha kreatív munkát végzek, akkor kicsikét halogathatok
A halogatás lehet jó stratégia: de csak egy darabig! Bizonyos kreatív munkáknál például szükséges eltelnie egy kis időnek a feladat végrehajtásáig, hiszen minden jó dolognak meg kell érni. Egy újságcikket sem lehet csak úgy lekenni: végig kell gondolni a témát. Míg töprengünk, a fejünkben kész ötletek formálódnak, és utána sokkal gyorsabban elkészülünk az írással. (Példának okáért ennek a cikknek minden szava már vagy két hete készen állt a fejemben …) Emellett a rákészülés időszaka segít kiszűrni azokat a zsákutcákat és mellékes feladatokat, amelyek teljesen értelmetlenek.
A végtelenségig azonban nem működik a halogatás... Egy idő után elérjük azt a kritikus pontot, amikor elvégezetlen dolgaink hatalmas súllyal nyomják a vállunkat. S végül kénytelen leszünk fokozott stressz alatt, kapkodva végrehajtani a kapott feladatot. Ez pedig soha nem vezet sikerre.
Kis pipák, nagy örömök
Elérkeztünk a halogatás egyik kulcsfontosságú fogalmához, az időmenedzseléshez. Egyszerűen tudatosítani kell magunkban, hogy nem leszünk képesek száz oldalt megírni egyetlen nap alatt – jóval korábban neki kell állni, hogy készen legyünk. Bár sok időnek tűnik, de érdemes napi teendőinket minden reggel részletesen leírni.
Azzal ugyanis, hogy napközben nem kerülünk állandó döntési helyzetbe (éppen melyik találkozónk következik, mit kell még elvégezni), felszabadítjuk agyunkat a választási kényszer alól. Gyakorlatilag segíthetünk neki robotpilóta-üzemmódba kapcsolni: csak rápillantunk a listánkra, hogy mi következik, és már csináljuk is. Kutatások igazolták, hogy a feladatok kipipálása kis mennyiségű endorfint szabadít fel az agyban. Érdemes tehát mindent aprólékosan leírni, hiszen minél több a pipa, annál több boldogsághormont kapunk! Hatékonyságunkat pedig érzelmi állapotunk is befolyásolja: a negatív érzelmek csökkentik, a pozitívak növelik a teljesítményt.
Brit tudósok felfedezték a halogatásért felelős géneket...
Na nem éppen! Bár sokszor felröppennek olyan álhírek, hogy megtalálták a halogatásért felelős gént, az ilyen kacsákat érdemes fenntartással kezelni. Kétségtelen, hogy tulajdonságainkért az örökölt gének is felelősek. Ám nem húzhatjuk rá szegény szüleinkre a vizes lepedőt, ha mindig a határidők túlfelén találjuk magunkat. Ezért a tervezést is tervezd meg!
A legapróbb lépéssel kell kezdeni. Méghozzá azzal, hogy a feladatot felosztjuk belátható részekre, és olyan átlátszóvá tesszük, mint frissen mosott ablakainkat. Mindjárt nem fog olyan ijesztőnek tűnni a szemünkben.
Hozd össze a feltételeket!
Ha meg kell írni egy esszét, vagy alapos nagytakarítást kell csinálni, ne menjen a háttérben a Netflix, és lehetőleg a családtagjaink se rohangáljanak körülöttünk. (Mert annak egy maratoni sorozatnézés vagy desszertkészítés lesz a vége!)
Üzenj jövőbeli énednek!
Ha krónikus halogató vagy, amint kapsz egy feladatot, és tudod a határidejét is, azonnal írd le. A telefonodba, a naptáradba, de mindenképpen olyan helyre, ahol észre fogod venni!
Jöhet a jutalomevés!
Minden más helyzetben nem éppen ez a helyes megoldás, de most nincs megtiltva egy kocka csokoládé!
Kapcsolódó írásunk: Bántalak, hogy te ne bánts engem
