A mai ember inkább a japánokat szereti, sokak szerint ők a világ legkifinomultabb, legintelligensebb emberei, amit tudnak is magukról, ezért nincs kedvük keveredni más népekkel. Rengeteg szabálynak kell megfelelniük, rengeteget kell tanulniuk, mire eljutnak erre a magas szintre. Ezért kicsit le is néznek mindenkit, aki nem japánnak született. (Ez nem von le semmit abból a tényből, hogy a japánok sok mindent a kínaiaktól vettek át.)
Ismerjük meg a felkelő nap országát, merítsünk ihletet a japánok szokásaiból.
Nippon
Az ország japán neve Nippon, ami annyit jelent, hogy „ahonnan a nap származik”. Ezt fordították le később a felkelő nap országának. A kifejezést a kínai császárok használták először, s japán helyzetére utal Kínához képest. Kína a régebbi birodalom: a japánok rengeteg mindent átvettek tőlük. A képek festését, házak építését, versek írását például, de még az állami adminisztrációjukat is róluk másolták.
Egy origami, a japán papírhajtogatás remeke.
Kiotói mindennapok
Japán szigetvilág! 6800 sziget alkotja, abból mindössze 430 lakott. A legnagyobb Honsú szigete. Itt van a modern főváros, Tokió – és Kiotó. Kiotó több mint ezer éven át volt Japán fővárosa. Aki a régi világra kíváncsi, az mind ide látogat el. Kiotóban aranytemplom, titkos bambuszliget, szentélyek, hajózás, teaszertartások és gésák várják a turistákat. Nincs nála japánabb város!
A kiotói bambuszliget egy kilométer hosszú.
Azt mondják, régen minden valamirevaló japán ismerte a versfaragás tudományát... A haiku eredetileg háromsoros japán vers, melyben szerepelnie kell évszakra utaló szónak, csattanóval záródik, és nem rímel. Macuo Basó által vált népszerűvé a 17. században, aki azt mondta: a haikut kétszer kell elolvasni, másodjára azért, hogy átérezzük. Meginganak a lótusz szirmai és lehullanak.
Amikor szívem gyáva és agyam lusta: véleményem van. (Fodor Ákos haikuja)
Vasoku
Az Okinava szigetcsoport egyike a „kék zónáknak”: azon helyeknek, ahol a legtovább élnek az emberek. Az itt élők átlagéletkora 91 év. Az okinavaiak határozott életcéllal rendelkeznek, az ikigai szerint élnek – s a hagyományos japán étkezési kultúrát, a vasokut követik. A vasoku egy levesből, egy főételből és két köretből áll, amelyek változatos ízeket és alapanyagokat (hal, tofu, rizs, zöldségek) tartalmaznak.
Fudzsi (A tökéletes)
Szintén Honsú szigetén található a 3776 méter magas Fudzsi hegy, amely tökéletes szimmetriájával a japánok számára a hibátlan szépség megtestesítője. Semmi máshoz nem fogható szépség, mondják. A Fudzsi Japán jelképe, vulkáni eredetű, de ez a vulkán háromszáz éve alszik.
A Fudzsi.
Kamikaze
Sokáig azt hittem, hogy a kamikaze kapcsolatban van az önveszejtéssel. Hiszen a második világháborúban az ellenséges hadihajókba belerepülő öngyilkos japán pilótákat illették ezzel a névvel. Ám a kami istent jelent, a kaze meg szelet, a kamikaze jelentése tehát isteni szél.
Az 1200-as évek végén kezdték emlegetni, mikor a Mongol Birodalom megindult Japán ellen, de az isteni szél – a trópusi ciklon – elsüllyesztette a hódítók hajóit, s megvédte a birodalmat.
A vörös kapuk sorfala Kiotóban több ezer kapuból áll: Inarinak, a rizs istennőjének építették. Jó pénzért ma is lehet kaput állíttatni, felirat jelzi az adományozó nevét...
Icsigo-icsie
Szabad fordításban egy alkalmat, egy találkozást jelent. Az icsigo-icsie a pillanat megragadásának művészete. Egyik megnyilvánulása a szakuravirágzás: Japánban tavasszal a cseresznyefák élénk rózsaszínbe öltöznek, a japánok pedig kivonulnak a parkokba, ahol piknikeznek, hosszú sétákra indulnak, és gyönyörködnek a virágzó cseresznyefák látványában.
A híres kiotói Filozófusok útja: nevét onnan kapta, hogy egy japán tudós napi sétája során itt meditált.
– nagyvendégi, ollé –
