A Felső-Csallóközben, Somorján születtem, és azóta is itt élek. Alap- és középiskolába a szülővárosomban jártam. Ez egy varázslatos időszak volt, mert nem volt más dolgom, mint a tanulás és az olvasás. Az érettségi után Pozsonyba kerültem, a Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakon végeztem. A diploma után a Madách Könyv- és Lapkiadóban kezdtem dolgozni, előbb az eredeti irodalom szerkesztőségében, majd a cseh és szlovák fordítási irodalom szerkesztőségében. Ebben a magas színvonalú műhelyben tanultam meg mindent, ami a szövegszerkesztésben és műfordításban fontos.
Miért szereti az Új Nőt?
Az 1989-es fordulat és a Kiadó teljes átalakulása után munkahelyem a Nő (később Új Nő) szerkesztősége lett. Az első időben mint lektor és korrektor dolgoztam, de nem sokkal később a paletta újságírással és fordítással bővült. 2002 óta szabadfoglalkozású szerkesztő és fordító vagyok, kapcsolatom az Új Nővel azonban azóta is eleven. Az írott szövegek (akár könyvek, akár kéziratok), a bennük föltáruló világok betöltik az életemet. Szeretem a munkámat – közel húsz + harminc éve művelem, és még mindig nem fáradtam bele. Van egy másik nagy szerelmem is, a film. Tízéves korom óta érdekel minden, ami a filmkészítéssel és a filmek ránk gyakorolt hatásával összefügg. Ebben a kétpólusú világban élek, és örülök, hogy szenvedélyeimet és lelkesedésemet sikerült átvinnem a fiaimra is. És végül, hogy ezt se hallgassam el, a zene is beletartozik az életünkbe. Nálunk otthon csak akkor van csend, amikor dolgozunk – bár fordítás közben is szeretek klasszikusokat hallgatni végtelenített üzemmódban.