Milyen volt a régi Csallóköz? Valóban egy elzárt és „elszigetelt” sziget? Kik lakták a kukkók földjét? Mi az örökségünk?
Az Aranykert ma is számos kincset tartogat. Gazdag történelme, hagyományai és felbecsülhetetlen értékei eddig csendesen fejet hajtottak a nagy világ zaja előtt. Egy generáció elveszett: az egyre gyorsuló világban az öregek nem tudják átadni ősi tudásukat. Elfelejtődnek az apáról fiúra szálló mesterségek, a téli estéken öröklődő történetek. Uniformizálódnak a szokások, és meglazulnak a gyökerek. A Csallóköz felfedezésére indulunk.
Kvízünkben letesztelheted, mennyire ismered a Csallóköz hagyományait és történetét! A kérdések helyes megválaszolásához olvasd el a Miért Aranykert a neve? és a Beszédes csallóközi helységnevek című cikkeinket!
Miért nevezték el a Csallóközt Aranykertnek?
Mert Mátyás király itt rejtegette a királyság legértékesebb kincseit.
Hatalmas kiterjedésű aranybányák voltak a föld alatt, amelyek már a középkor óta megélhetést biztosítottak az itt élőknek.
Mert a terület rendkívül gazdag volt természeti kincsekben, és lakói közül sokan a Duna vize által idesodort aranyszemcsék kimosásával foglalkoztak.
Nyári naplementekor a Nap olyan szögben sütött, hogy az egész táj aranyszínben ragyogott: így valóban olyan volt, mint egy aranykert.
Régen melyik mesterség volt a legjelentősebb a Csallóközben?
A vadászat, mivel az itteni erdők annyira gazdagok voltak vadban, hogy tekintélyes vonzerőt jelentettek a szórakozni vágyó főuraknak.
A halászat, főleg a vizahalászat, mivel ez a fajta csak úgy hemzsegett vizeinkben.
Az állattenyésztés, mert a földek tökéletes terepet biztosítottak például a szarvasmarhák legeltetéséhez.
A gyűjtögetés és a növénytermesztés, mert a Duna vize és az általa hozott iszap tápanyagban gazdag talajt biztosított mindenféle vadon élő és haszonnövénynek.
Milyen nyelveket beszéltek a Csallóközben?
A kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően már ekkor nagyon elterjedt volt az angol nyelv használata.
A települések megoszlottak: volt, ahol kizárólag csak szlovákul, és volt, ahol csak magyarul beszéltek.
A Csallóközben régen csak magyarul beszéltek az emberek.
A német, a szlovák, a magyar, de még a szerb is gyakori volt.
Kik voltak a csallóközi szekeresek?
Olyan szekeres gazdák, akik a Duna partján, folyásiránnyal szemben vontatták a hajókat. Ehhez szekerek elé kötött lovakat használtak, amelyek kötél segítségével húzták a folyón a hajókat.
Szekérkészítő mesteremberek.
Áruszállítással foglalkoztak: a Csallóköz települései között hozták-vitték az árukat, és üzeneteket is kézbesítettek.
A falvak közti legegyszerűbb utazási formát biztosították. Bárki felfogadhatott szekeres gazdát, akinek dolga volt egy másik településen, a gazda pedig fizetség fejében elszállította őt a szekerén.
Milyen vallásúak voltak az emberek a Csallóközben?
Többségében zsidók voltak, Dunaszerdahelyt például „Kis-Jeruzsálemként” is szokták emlegetni.
Katolikusok, erős református jelenléttel.
A csallóköziek olyannyira nem voltak vallásos emberek, hogy még házasságkötésnél sem számított nekik, hogy ki melyik felekezethez tartozik.
Mivel sok német élt itt, ezért a csallóköziek átvették a vallásukat, vagyis főként evangélikusok lettek.
Léteznek-e tipikus csallóközi mondák?
Igen, a legismertebbek Mátyás királyhoz kötődnek, mivel az ő kultuszának nyomai majdnem minden régészeti leletben megtalálhatók.
Igen, a legismertebbek a csallóközi szekeres gazdák hősies küzdelmeiről szólnak.
Nem, mert a módszeres mesegyűjtés és mondagyűjtés korában itt senki nem kutatott, így ezek a történetek a homályba vesztek.
Léteznek, sőt a legismertebb, a lidércekről szóló mondát még a magyarországiak és a németek is átvették a csallóköziektől.
Honnan ered a Kukkónia elnevezés?
A tatár időkből maradt ránk az elnevezés, amikor a lápban bujkálók „kuk-kuk” kiáltásokkal figyelmeztették egymást az ellenségre, az unka béka hangját utánozva. A csallóközieket ezért „kukkóknak” csúfolták.
A kakukk hangutánzó énekléséből ered, mivel akkoriban rengeteg ilyen madár élt az erdőkben.
A Kukkónia modern kori elnevezés, amely ritmusos, könnyen megjegyezhető hangzása miatt lett kitalálva.
Egy nagyon ritka, védett növényfajta neve a Kukkónia, amely csakis a Csallóköz területén található meg.
Mi a legrégebbi településnevek eredete?
Szigorú kikötés volt, hogy csak az egykor ott élő törzsek nevét kaphatta a település.
A legrégebbi településneveket puszta személynévvel illették, mindenféle toldalék és rag nélkül.
Minden esetben a településen lakó legrangosabb főúr nevezte el kedve szerint a területet.
A településnevet mindig az a nép adta a területnek, amelyik meghódította – így sokszor történtek átnevezések is.