Fabó Tibor számára a színház mindig több volt egyszerű hivatásnál: szenvedély, felelősség és olykor embert próbáló küzdelem. A Jászai Mari-díjas színész a színpadtól a színházigazgatói székig hosszú utat járt be, miközben a legnehezebb időszakokban is hű maradt a hivatásához.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."