A probléma nem a nyár beköszöntével kezdődik. A vezető tünet a küllem valamilyen képzelt hiányosságával való állandó foglalkozás. Az olvasónak persze nem a pszichológus ugrik be először mint lehetséges segítség, hanem a plasztikai sebész.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."