Zöldellő mezők, sárgálló napraforgók és búzatáblák szegélyezik utunkat. A falu a kék vizű Zsitva folyó partján terül el, és majd ezeréves múlttal büszkélkedhet. Az első írásbeli emlékek mint királyi birtokot említik, amelynek egy részét a garambenedeki apátság kapta meg.
"Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk."