Gál Veronikát mutatjuk be, akinek a komáromi színház minden jelmezében benne van a szíve, tűje, cérnája! A koronaszörny megbénította a színházi életet, a próbák kurtán-furcsán félbemaradtak, a nagyjelmez azóta is jelenésre vár, a varrógéptű pedig beletört a finom kelmébe...
"Az ember igyekszik csak a szép karácsonyokra emlékezni. A karácsony összeforrott a béke és a szeretet ünnepével, s elsiklanak a szomorú karácsonyok. Kikopnak az ember emlékezetéből."