Már megint ez a ronda pattanás!
Hányszor, hány szájból hangzik el ez a mondat! A ragyogó napfényben minden bőrhiba duplán látszik. Nem csak a hormoningadozásos serdülők szenvednek ezektől a fájdalmas, gennyes dudoroktól. Sokszor a harmincadik életév után is keserítik a nők (és természetesen a férfiak) életét. Mi mindent elkövetünk ellenük! Ecseteljük, kenegetjük, szárítjuk őket, és amikor már semmi sem használ, következik a nyomkodás, amitől még rondább lesz az arcunk, még nehezebben múlnak el a piros foltok, sőt még heg is marad utánuk. A pattanások piszkálásának, kapargatásának orvosi neve is van – dermatillománia (neurotikus dermatózis)  –, amely a bőr felsértésével járó pszichikai kórkép. A pattanás babrálásának, csipkedésének feszültségoldó hatása van, mintha a beteg transzban volna.

patt.jpg

Hogyan és miért keletkeznek a pattanások, amikor az ember már régen kinőtt a serdülőkorból? Előidézhetik hormonváltozások, emésztési zavarok, túlzott cukorfogyasztás, de a rossz minőségű kozmetikumok használata is. Leginkább mégis negatív lelki folyamatok okozzák. A külsőleg kiegyensúlyozottnak látszó személy belső nyugtalanságát elárulja az arca. A pattanások például arra utalnak, hogy stresszes életet él, nagyon kevés az önbizalma, szorong, akaratgyenge.

A szakemberek szerint a pattanások olyan személyeken jelennek meg, akik másnak mutatják magukat, mint amilyenek valójában... Vagy olyan valami van az életükben, amivel nem tudnak leszámolni, állandóan rágódnak rajta. Ezeken az okokon az orvos nem tud segíteni – a bőrgyógyász csak a bőrbetegségeket gyógyítja. A pszichoszomatikus eredetű bőrbetegségek kezelése beszélgetéssel, a beteg mimikájának, gesztusainak vizsgálatával kezdődik. Ezek megfigyelése értékes adatokkal szolgál a beteg lelkiállapotáról.

A dermatillománia az elviselhetőséget meghaladó belső feszültség jele. A betegben tomboló feszültség lehet genetikai eredetű, de leggyakrabban a hibás nevelés okozza. Egy szorongó anya természetesen szorongó, kiegyensúlyozatlan gyereket nevel. Szorongást okozhat a gyermekkorban elszenvedett lelki sérülés és stressz, de az a nevelésfajta is, amikor túl sok a tiltás, vagy lehetetlenül nagy elvárásokat támasztunk a gyerekkel szemben, amelyeket képtelen teljesíteni. Fiatal felnőttkorban negatív hatásuk van a kritikus élethelyzeteknek, szerelmi szakításnak, a munkahely elvesztésének vagy az attól való félelemnek, vagy olyan kisebb stresszel járó, de hosszú ideig tartó hatásoknak, amelyeket az egyén nem tud megoldani. A szakirodalomban sok leírás szerepel a dermatillománia okairól. Közéjük tartoznak az önértékelési zavarok, a bűntudat, az ismételt csalódások, a szexuális zavarok, a testünkhöz való viszony zavara. A betegek túlzottan figyelik önmagukat. Mindezek a tünetek a betegség súlyosbodását vonják maguk után. 

patt1.jpg

Mit tehetünk?
A pattanások kapirgálása mechanikus mozdulat, a beteg sokszor oda sem figyel rá. Többnyire akkor veszi észre, amikor már fájdalmat okoz magának. A figyelem elterelésének sikeres módja az, ha a feszültség megjelenésekor papírt és ceruzát vesz a kezébe, és kiírja magából a szomorúságát, bánatát, problémáját. Ezzel mintha szelepet nyitna ki a lelkén, és még az arcbőre sem sínyli meg a rossz lelkiállapotot.
A betegséggel tanácsos pszichiáterhez fordulni, aki antidepresszánsokkal, esetleg lelki terápiával tud könnyíteni a beteg állapotán, megtanítja, hogyan semlegesítheti a szorongásos, rettegéssel teli lelkiállapotot. Jó módszer az is, ha a beteg tudatosítja, hogy ezzel a rossz szokással megsérti a bőrét, és tudatosan figyel rá, hogy ne érintse meg az arcát tíz percig, egy óráig, esetleg egy egész napon keresztül. Az időhatárt fokozatosan növelni lehet, egészen addig, amíg a szokás hatalma el nem enyészik. Ideális esetben néhány hónap alatt már észre sem veszi a beteg, hogy pattanás keletkezett az arcán.  
Varga Klára