Írásunk munkacíme az volt, hogy A napraforgós Kati. Napraforgós, mert a perbetei Napraforgó Néptánceggyüttes vezetője. Katalin mesél nekünk az ünnepi viseletről is, de a hétköznapiról is, ami praktikus volt, mert abban dolgozni, munkálkodni kellett.
"Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel."