A téma nagyon érzékeny. És fáj. Egy keveset magam is tudok erről, mert nyolc éve magam is fájdalmasan vágyódom egy második gyerekre. Sikertelenül. Pedig igyekszem.
Negyven évvel ezelőtt született nálunk az első lombikbébi. A vágyott gyermekhez vezető út nem mindig egyszerű. Mi vár azokra a párokra, akik elindulnak ezen az úton?
"…Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs.
Madárka tolla se hull ki — ég se zeng — föld se remeg,
hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,
aki téged meg nem ért"