Senki sem ismeri annyira a gyermeket, mint a saját szülei. A szülői szeretet, figyelem és gondoskodás egy életre szól, tehát a szülői szerep egyszeri és megismételhetetlen. Ez a szerep azonban az élet folyamán sokat változik.
Olvasónk és vőlegénye biztos alapokon álló közös életet építettek fel, mégis úgy érzik, ideje lenne továbblépniük. Külföldön szeretnének munkát vállalni, ám hiába mozgósították ismerőseiket és böngészték végig a hirdetéseket, egyelőre nem találták meg a megfelelő lehetőséget.
A testvérkapcsolatok nagyon sokszínűek lehetnek. Bármit is érzünk a testvéreink iránt, ahhoz nem fér kétség, hogy a hozzájuk fűződő szeretet, gyűlölet vagy közömbösség életünk egyik meghatározó élménye.
Az üresfészek-szindróma sok szülő életében észrevétlenül, mégis fájdalmasan érkezik el. Hogyan találhat egymásra újra két ember, akik hosszú éveken át elsősorban szülőként működtek? Mátyus Zoltán pszichoterapeutával beszélgettünk.
A gyermek születése az élet legnagyobb örömei közé tartozik. A partnerkapcsolatban azonban forradalmat okoz. Hogyan őrizzük meg a bennünket összekötő szerelmet, miképpen ne veszítsük el egymást?
Olvasónk véleménye, hogy a legnagyobb gondot a nők életében a (női) szolidaritás hiánya okozza. Az anyósok többségének ugyanis a szülés és a gyermeknevelés semmi – már ha a menyükről van szó.
Igen. Ez itt a kérdés. Hova lesz az a sok gyerek nyáron? Egyre több szülő ugyanis nem tudja megoldani gyermeke – gyermekei – nyári felügyeletét. Egyre kevesebb a kakaóillatú, jóságos nagyi, aki igazi falusi vagy kisvárosi vakációt biztosít unokáinak.
Ki ne szeretne változtatni az életén? Ahhoz, hogy változtatni tudjunk, ismernünk kell önmagunkat és a körülöttünk élő embereket, akikkel valamilyen viszonyban állunk. Nem mindegy például, hányadik gyerekei vagyunk a szüleinknek.
"Ez az egész angyal- és Jézuska-dolog csak jelkép - nem hazugság, csak jelkép, az egymás iránti szereteté, amely arra késztet bennünket, hogy ajándékot adjunk egymásnak."