Ebben a szomorú, félórákat is késő vonatok korában jólesik emlékezni egy mesebeli vonalra, melynek emlékét hűen őrzi egy társulás meg egy derék peredi úriember, aki örök szerelembe esett a vonatokkal.
"Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk."