Gombásztunk a szentistvánkúti erdőben. A végén nem tudtuk, hogy most gombászunk vagy meditálunk: lassan haladtunk a nagy erdő csöndjében, szinte harapni lehetett a levegőt.
",,Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk."