Az ösvényen egy lélek sem jár, csak a csizmám sarka kopog a kavicsokon. „Vajon mit érezhettek ők, amikor ezen az úton sétáltak?” – merengek. „Miféle sorsok lenyomatát őrizheti ez a százéves ruha, amit ma itt, Bényben a legnagyobb tisztelettel viselek?
"Rázzák le magukról a hétköznapok terheit és teljesen adják át magukat a karácsony szellemének! Ritka alkalma ez az évnek és olyan sokat kell rá várni. Ne hagyják, hogy jó élmények nélkül teljen el!"