A karácsonyfák hazájában jártunk. A bényi szőlőhegyből fenyőhegy lett, s a tetején kápolnácska őrzi a kis és nagy fenyőfák álmát. S este, mikor világítanak a csillagok, angyalkák suhannak a fák között.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."