Sorozatunkban reális nőket mutatunk be. Más utakon járnak mint anyáik nemzedéke, de mégis a hétköznapok életét élik. Nem csillogó celebnők vagy véleményvezérek, akik egy területen domborítanak nagyot – a mi reális nőink az élet minden területén helyt állnak. Egyszerre dolgozó nők, anyák, feleségek, akik néha estélyi ruhában veszik meg a sárgarépát a vasárnapi húslevesbe... Provokatív kérdéseinkkel őket faggattunk: ugyanazokat a kérdéseket tettük fel minden nőnek, hogy felszínre hozzuk a szív rejtekén rejtőző gyémántot.
Vegyészmérnöknek tanult, de átevezett humán területre: az emberi erőforrással dolgozik. Személyzeti tanácsadó és fejvadász
Kistárkányból, a keleti hármas határ mellől, ahol a sínek széles nyomtávra váltanak – onnan érkezett Pozsonyba Burián Erika (53), és a szerelem itt marasztalta. Férje közlekedési igazgató, lányai mára felnőttek: az egyik rendezvényszervezést tanul Edinburgh-ben, a másik pedig orvostanhallgató Münchenben.
– Mit csinál egy fejvadász? Ezzel kapcsolatban elég nagy a gubanc, pont a fejekben.
– Ma hogy keresi egy cég az alkalmazottait? Hirdetést ad fel, és a megüresedett pozíciókra keres olyan személyeket, akik megfelelnek a munkaköri leírásnak. A fejvadász a jelöltet gyakran közvetlen keresés útján találja meg. Ha direkt keresés útján jutok el a jelölthöz, akkor ehhez több csatornát is igénybe veszek. Ilyen lehet például a Linkedln, ahol a szakmai életrajzokat pörgetem. A munkaadó néha konkrét nevet vagy konkurens cégeket ad meg, ahonnan el kell csábítani a kiszemelt jelöltet – mondja mosolyogva Erika. – HR-munkatársként a beléptetéstől a fejlesztésig végigkísérem a munkavállaló szakmai életpályáját. Sőt, a kiléptetésnél is ott vagyok. Elég összetett munka ez, ismernem kell az elvárásokat, de a piaci felhozatalt is. Hiába keresek például hentest, ha hiányszakma: nincs képzés, a régi szakik pedig biztos státuszban vannak, vagy külföldön dolgoznak. A jó fejvadász ilyenkor elindul a szimatja után. Az állásinterjú során felmérjük a jelöltet. Legfeljebb 50%-os az esély arra, hogy jól választottunk. Van, amikor nem a legjobb szakembert keressük, hanem azt, aki beillik a csapatba vagy a cégi kultúrába. Szóval, a szempontok specifikusak.
– Mit szeret, esetleg kevésbé szeret a munkájában?
– Élvezem, hogy érdekes emberekkel találkozhatom, akik inspirálnak. Érdekel, hogy az oktatási rendszerünk miként illeszkedik a munkaerőpiachoz, mert itt hatalmas rések vannak. A böngészés már rutinmunkának számít, rengeteg életrajzot kapok.
– Mi lenne álmai munkája?
– Ezt a kérdést én szoktam feltenni a jelöltnek (nevet). Szeretem a munkámat.
A jó férj az, akinek a támogatására mindig számíthatok.
– Véleménye szerint mi egy férfi feladata az életben?
– Hű, ez nehéz… A klasszikus leosztás nem működik. Ahogy az sem mindig igaz, hogy a férfi dolga a családot eltartani. Nem is az a fontos, mi a férfi dolga az életben, hanem mi az egyik és a másik fél dolga a kapcsolatban, hogy meg tudnak-e egyezni olyan feladat- és szerepmegosztásban, amely mind két félnek megfelel. Számomra a válasz pedig az, hogy a jó férj az, akinek a támogatására mindig számíthatok. Ezért nem mindegy, hogy ki áll mellettünk. Az igazi férfi megnevettet, mellette vidáman önmagam lehetek.
– Milyen a tökéletes férfi?
– A tökéletesség utópia. Inkább az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e kompromisszumokra, illetve hol és miben kötjük az ebet a karóhoz.
– Milyen az okos nő?
– Nem a diploma számít, hanem az emberség és a tudás. Az okosság értékrendszert jelent. Az okosság szituációfüggő is lehet: nincs olyan ember, aki minden helyzetben tökéletesen dönt.
– Mi a véleménye az apasági szabadságról?
– Nekem tetszik. Minden anya tudja, hogy a gyermekgondozás messze nem jelent szabadságot. Fontos, hogy az apa is részt vállaljon belőle. Bónusz, hogy közben megismeri a gyermekét.
– Ki fizessen a randin: a nő a magáét, vagy a férfi mindkettőjük számláját?
– Ebben a klasszikus felosztást szeretem. Ez nem is a pénzről szól, hanem a randiról, ahol a férfi férfi, a nő pedig nő. A nő szereti, ha egy férfi gáláns.
– Miről nem szeret beszélni?
– Introvertált vagyok. Életfeladatom dolgozni a nyitottságon.
– Mit szól ahhoz, hogy a nők kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak?
– HR-esként az a feladatom, hogy ez ne történjen meg. Ugyanazért a pozícióért ugyanannyi bér jár a nőnek.
Nincs olyan ember, aki minden helyzetben tökéletesen dönt.
– Mi tetszik a mai lányokban – és mi kevésbé?
– Bátrak, ki merik magukat bontani az élet minden területén. Nem ijednek meg a férfiak uralta szakmáktól sem. Nem engedik beskatulyázni magukat, futnak az álmaik után. Az exponenciálisan gyorsuló világ gyakran felületességhez vezet, nincsen idejük elmerülni a témákban, részletesebben feldolgozni a feléjük áramló információhalmazt.
– Gyűjti vagy költi a pénzt?
– Gyűjtő vagyok, de tanulom a költést is. Mert minek a pénz, ha nincs mögötte élmény vagy érték?
– Szabadidejében mivel foglalkozik?
– Egykor sokat túráztam, ma a férjemmel újból nekiveselkedtünk. A legnagyobb túránk a Kilimandzsáró megmászása volt. A terep nem nehéz, bárki teljesítheti, mégis hatalmas élmény volt. Emellett szeretek olvasni, színházba járni.
– Ki volt élete legnagyobb szerelme?
– A férjem, aki bármikor meg tud nevettetni. A mai napig hatással van rám.
– Hozzámenne a világ leggazdagabb emberéhez?
– Attól függ. Ha olyan, akivel el tudom képzelni az együttélést, akkor igen. A bankszámla nem befolyásol.
Ando Krisztina
Kapcsolódó írásaink: Szikrázzunk!, Petro Krisztina, Kováč Zsófia Anna, Süll Kinga, Vermes Renáta
