Nevedben a sorsod, tartja a mondás. Meghatároz bennünket, mások számára is láthatóvá, elérhetővé tesz. Mi pedig oly mostohán és – megkockáztatom – ostobán bánunk vele.
"Van a karácsonyban valami, ami újra meg újra visszaröpít magunkhoz, az emlékeinkhez, vágyainkhoz, egész gyermeki lényünkhöz, amellyel még mindig tágra nyílt szemmel, ámuldozva várjuk a csodát a titokzatos ajtó mögött."