Mária tavaly nyáron töltötte be a bűvös ötvenet, ami kissé kibillentette. Főleg, hogy kamasz lánya dinoszaurusznak nevezi. Örült volna, ha egy profi csapat kezelésbe veszi, és igazán széppé varázsolja. Olyan magabiztosan széppé, hogy a lánya is hanyatt essen, mikor meglátja.
Nézzük meg a képet, 1915-ben készült. Alig látunk rajta kövér embert. Ha megnézünk egy mai utcaképet, elképedünk: hatalmas hasak dudorodnak, formátlan testrészek. Vajon mi változott meg?
Mozgásszegény életmód, hosszú órák a számítógép előtt, zaj, füst: a modern világ kibillenti testünket az egyensúlyából. Íme, a leggyakrabban előforduló civilizációs betegségek és azok terápiái.
Ahogy mostanában tanúi lehetünk az időjárás szokatlan változásainak, ugyanolyan furcsán viselkednek a gondolatok belül. Gyakran utol sem lehet érni őket. Egyik szalad a másik után.
Nevedben a sorsod, tartja a mondás. Meghatároz bennünket, mások számára is láthatóvá, elérhetővé tesz. Mi pedig oly mostohán és – megkockáztatom – ostobán bánunk vele.
A nők és lányok ma arra panaszkodnak, hogy mások lettek a férfiak. Nincs már udvarlás, a randi sem a régi, a férfi, ha nem is akar rögtön az első alkalommal ágyba bújni, a második alkalommal már kezdi az ostromot. Igaz ez, valóban ők változtak meg?
Az ismert pszichológus, Szendi Gábor A nő élete – mit hoz a jövő című könyvében ismét velünk, nőkkel foglalkozik. Vajon mi ösztönözte arra, hogy ismét a gyengébbik nem életét kutassa?
Ebben a korban a nő életútjának feléhez érkezik. Már nem csak azzal szembesül, hogy mi vár rá, övé az élet, s milyen jó lesz. Ekkor már visszatekint, s inkább nézi a kudarcokat, mint a pozitívumokat.
Változik körülöttünk a világ – miközben befolyásos emberek egy csoportja szebb, jobb és zöldebb életet vizionál. Egy olyan életet, ahol nem birtoklunk majd semmit, minden közös lesz, s mi boldogok leszünk.
