Az ipolysági templom mellett álló kísérteties épület romos volt, amióta az eszemet tudom. Gyerekként már-már otrombának láttam, mígnem szüleim elmesélték, hogy a toldozott-foldozott építmény régen kolostor volt.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."