Hömpölygő folyó, rejtélyes, tükörsima tó. Valahogy így tudnám jellemezni az anya és lánya közti kontrasztot. Erzsébet folyamatosan árad, Viktória pedig maga a lágyság és harmónia. De amennyire különböznek, annyira hasonlítanak, és a családi értékeket közösen próbálják továbbadni.
"Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel."