Az egész azzal kezdődött, hogy kaptam egy zacskó birsalmát. Azonnal előtörtek az emlékek, ahogy nagyanyám kamrapolcán ott sorakoztak az illatos, kissé csúnyácska almaféleségek, s az őszi terménybetakarítás után a viharvert régi őzgerincformában keményre dermedt a barnás birsalmasajt.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."