Kevés magyar előadás öregedett úgy, mint az István, a király. Negyvenhárom év alatt lett belőle kultusz, kötelező ünnepi műsor, politikai hivatkozási alap, mémforrás és a házibulik lejátszási listáinak elmaradhatatlan része.
Magyar vagyok. Mit jelent ez manapság? Jelent még ez egyáltalán valamit? Történelmet, irodalmat vagy egyfajta gondolkodásmódot? Vagy csak azt, hogy ilyen nyelven beszélünk – még ki tudja, meddig?