Az első hónapok után a szerelmesek – nem mindig ugyanabban az időben – visszatérnek a valóságba, és intim szférájuk határait védelmezni kezdik. Ez a folyamat nem mindig kellemes.
Mi történik akkor, ha túlzásba visszük a szófogadást, és valahogy megfeledkezünk saját magunkról? Meg lehet-e tanulni felnőttkorban, hogy mi ugyanolyan értékesek vagyunk, mint mások?
"Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk."