Fiatal pár „összebútorozkodni“ készül, vagy a már meglévő lakást szeretnék kicsit átalakítani, vidámítani. Nincs sok pénzük, de ötletük se hozzá — ismerős helyzet. Mihez kezdhetünk ilyenkor? A megoldás a részletekben rejlik.
Hogy ne tévesszünk, válasszunk fehér falakat, majd dobjuk fel a látványt élénk színekkel, hogy ne érezzük a környezet sterilségét. (Ezt a műveletet a szakemberek stilizálásnak nevezik: ilyenkor történik a szoba hangulatának kialakítása.)
A padló parketta borítású, az ülőgarnitúra szelíd krémszínben szerénykedik, de a kép hangulatát a párnák adják meg: a rózsaszín, a virágminta és – kontraszthatásként – az erős kék csodát művel. A szabályos közökre tagolt polcok egyik-másik rekeszébe fonott kosarat illesztettünk, natúr színük rímel a bükkparkettára.
A szőnyeg indamintája a virágos hangulatot ragozza tovább. Csak semmi szabályosság! De jó itt leülni, cseverészni!
A gyerekszoba bensőséges helyiség, ahol a gyerek terveket szőhet, egyedül lehet, tanulhat vagy álmodozhat. Itt a színeken van a hangsúly: a fehér galéria alá szekrénysort építettünk be, az azúrkék falhoz illik a csíkos-mintás függöny és a színes plakát.
Az üveglapú asztal kényes ugyan, de tágítja a teret, a piros szín „leragasztja“ a székre a gyereket (a fehér színű székek lebegnének a fehér padlón és szizálszőnyegen). Igazi kedves, mégis valami mértani rendet sugárzó szoba, ahol jó megpihenni, de dolgozni is.
A konyhát és az étkezőt fal választja el, művészi és családi fotókkal ékesítve: a kisebb képkeretek oldják a sok fehér színt. A díszes, ezüstözött gyertyatartó és az üvegvázában ékeskedő színes virágok a „szükséges pluszok“. A napfényes asztal elég kényelmet kínál hobbitevékenységre is.
