Szerkesztőségünk Dunaszerdahelyen van, a koronavírus egyik epicentrumában. Körülöttünk mindenkinek meghalt már valakije a járványban, néhol mindkét nagyszülő, vagy a családból már többen is. Nekem például az egyik osztálytársam ment el a múlt héten. Az idősebbek már hajnalban a gép előtt ülnek, hogy oltásra regisztráljanak. Oltóanyag pedig nincs. De a helyi kórházban végre elkezdték adni az Ivermectint a betegeknek – a hírek szerint stabilizálja az állapotot.

A csodagyógyszert amúgy nem lehet kapni, mindenki a maga módján próbál hozzájutni. Az egyiknek az állatorvos ad, a másik a lópasztából szerez fél kiblivel – a 3 eurós féregirtó ára felugrott majd 70 euróra. Némelyek a készségesebb orvosokkal íratják fel, majd a receptet odaadják a taxisnak, aki átugrik érte Hainburgba. Miben rejlik az Ivermectin csodája?

ivermectin.jpg

Segíts magadon, az isten is megsegít: ezt tartják ma a koronás betegek. Akinek nincs ismerőse, az a semmi partján tátog. Ám akinek jó ismerőse van, az soron kívül bejut tüdőröntgenre, oltásra – mindez nyílt titok. És egyre többen az Ivermectinben látják a megoldást, mert egyelőre más gyógyszerhez nem tudnak hozzáférni. Persze ahhoz sem hivatalosan, mert nálunk eddig emberi fogyasztásra nem volt forgalomban. A vendégmunkások Ausztriából hozzák, sokan az internetről rendelik, nekem a rokonok küldtek Hollandiából.

Hogyan lett egy féregirtóból csodagyógyszer? Kinek van igaza: annak, aki azt mondja, lassú az engedélyezés, miközben betegek százai halnak meg, akik az Ivermectin bevetésével élhetnének? Vagy azoknak, akik szerint a koronavírus elleni hatásosságára semmilyen bizonyíték nincs?

Az Ivermectin sztorija

Tudnivaló, hogy egy japán tudós fejlesztette ki az ivermectin nevű hatóanyagot. Amikor a japán Ómura Szatosi 2015-ben az amerikai William Campbell-lel átvette az orvosi Nobel-díjat, az egész világ ünnepelte őket. Több száz meghívott ült a gálavacsorán, és a díjazottak nevét szárnyra kapta a világhír – legalábbis állatorvosi körökben.

professzor-dij.jpg
Ómura Szatosi professzor 2015-ben átveszi a Nobel-díjat a svéd királytól (Fotó: SOREN ANDERSSON / AFP)

A hírforrások szerint a japán tudós állítólag három dologért rajongott megszállottan: a kalligráfiáért, a sífutásért és a talajmintákért. Így az az ötlete támadt, hogy nem pusztán az esőerdőkben, tőzeglápok növényeiben lehet új hatóanyagokat találni, hanem a talajban is. Ómura Szatosi ezért gyakran tűnt fel kis zacskókkal a kezében, ezekbe földet rakott, majd a talajbaktériumok hatását vizsgálta mindenféle parazitára. Így amerikai kutatótársával rálelt egy olyan új hatóanyagra, amely a hetvenes években a világ legnagyobb forgalmú állati gyógyszerkészítménye lett. Az ivermectin nevű hatóanyag milliárd dolláros éves forgalmat biztosít a gyártónak. Ómura Szatosi pedig a férgektől szenvedő birkák, disznók és lovak megmentőjévé vált. 

A nyolcvanas években jött az ötlet, hogy a szert embereknél is alkalmazni lehetne. Európában mindennek nem lett nagy visszhangja, mert azok a férgek, amelyek a folyami vakságot és az elefántkórt okozzák, nem találhatóak meg nálunk. Afrikában és Ázsiában viszont emberek millióinak életét teszik tönkre.

Az európaiak nem sokat hallanak ezekről a parazitákról, mert nálunk nem veszélyesek az emberre. Afrikában azonban olyan rettenetes hatásuk van az emberi szervezetre, hogy „azt legfeljebb horrorfilmekben mutogathatnák” – írta egy angol lap. A rovarcsípés által terjesztett fonálféreg több mint egy évtized alatt terjed el az emberi szervezetben, végül a szemben is megjelenik. Nem írjuk le szemléletesen, miként és hogyan okoz vakságot, mert a mód inkább horrorfilmbe való. Az embereknél is használható készítmény fejlesztésébe végül a japán intézet és a Merck gyógyszergyár mellé beszállt a WHO is, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete. Az amerikai gyár ma emberek milliói számára teszi elérhetővé ingyenesen a készítményt. 

hirlevel_web_banner_2_134.jpg

Nem veszélytelen

A gyógyszer nem veszélytelen az emberre nézve – de egyetlen medicina sem az. „Eleinte orvosi megfigyelés alatt tartották a pácienseket, de már hosszú ideje a veszélyeztetett közösségek osztják szét egymás között (a gyógyszert), és csak akkor hívnak orvost az Isten háta mögötti vidékekre, ha súlyos mellékhatás jelentkezik.” Ómura Szatosi és William Campbell mára afrikaiak millióinak lett a megmentője. Az Ivermectin mögött tehát három nagyon befolyásos intézmény, a japán Kitaszato Intézet, a Merck gyógyszerkonszern, valamint a WHO áll.

brazilia-ivermectin.jpg
„Tartunk Ivermectint!” – hirdeti a tábla a brazíliai Ceilandia városában egy üzletportálon (Fotó: Ricardo Jayme / AFP)

Petri-csészében működik!

Az új vírus felismerésekor a világ egyrészt azzal szembesült, hogy a betegségre nincs hatásos gyógyszer, másrészt egy új hatóanyag engedélyeztetése évtizedeket vehet igénybe – ezért tavasszal a tudósok a már meglévő gyógyszerek „újrahasznosításában” kezdtek el gondolkodni. Több ezer olyan potenciális molekulát vizsgáltak meg, amely ígéretes lehet a koronavírus ellen.

„A vizsgálat legtöbbször úgy zajlik, hogy egy emberi sejtvonalat fertőznek meg koronavírussal, majd az ezen kialakuló vírustenyészetet kezelik a hatóanyaggal.” Utána megnézik, hogy mi történik a kórokozókkal. Ha a szer megöli a vírusokat, akkor folytatják a vizsgálatot, ha nem, elfelejtik. Így hozott sikert Ómura Szatosi hatóanyaga.

Ám ha a vírus kipusztul is a Petri-csészében, az nem jelenti azt, hogy már célba is értek a tudósok. Csak azt, hogy tovább kutathatnak. A szernek az első akadályon (a biztonság) és a másodikon (a sejtvonalon hat) sikerült átjutni. A tudósoknak azonban a protokoll szerint tovább kell kísérletezniük, hogy hatásosak-e a való életben is a koronavírus ellen. „A Petri-csésze és a való élet nem ugyanaz” – mondják. S ebben nagy igazság van.

Persze a folyamat nyilvános, nincs benne semmi titok – és maga a feltaláló, Ómura Szatosi is beszélt róla. Úgy fogalmazott: nem lepődik meg az eddigi eredményeken, mert a koronavírus némely szempontból hasonlít a HIV- vagy a Zika-vírusra, és a szer azokra is hatásos. A 85 esztendős Ómura Szatosi készítményének hatását ma több tucat rangos intézet vizsgálja a koronavírusra. 

Mivel az Ivermectint emberek millióinak adták, tudható volt, hogy a gyógyszer biztonságos. (Ómuráék gyógyszere a lárvákat öli meg a folyami vakságnál: ám több mint egy évtizedig kell szedni, mire teljes gyógyulást hoz.) Azt még nem tudni, hogy mennyire hatásos a koronavírus ellen – vagy egyáltalán hatásos-e? A szakértők szerint pedig lerövidíthető az engedélyezési folyamat, de teljesen ki nem hagyható.

gyogyszer-kezdo.jpg

Az orvosok segíteni akartak...

.., ezért írták fel az Ivermectint a betegeiknek Dél-Amerikában. Ahogy nálunk is sok segítőkész orvos antibiotikumot kezdett felírni a koronavírus ellen, pedig az a vírusra nem hat. Ugyanígy adtak a dél-amerikai doktorok Ivermectint nyáron, mikor a déli földrészen gyilkolt a kór. „Nem tudom elítélni az orvost, akinek ott könyörög a haldokló betege, és kétségbeesésében kipróbál bármit, hogy megmentse" – így nyilatkozott Carlos Chaccour venezuelai kutató (Barcelona Institute of Global Health). 

koronavirus.jpg
Az Ivermectin laboratóriumi körülmények között valóban elpusztítja a koronavírust.

A tudósok az elején azt mondták: az ottani eredményeket nehéz tudományos bizonyítékként használni, mert a gyógyszer könnyen hozzáférhető volt (a kormányok ingyen osztogatták). Az alapos kutatások esetében viszont a betegek egy része nem gyógyszert, hanem placebót kap, ráadásul úgy, hogy egyik szereplő sem tudja, ki melyiket. Egy vizsgálatnak arra is ki kell térnie, milyen adagolásban, a betegség mely szakaszában, milyen kísérő betegségek és mellékhatások mellett lehet adni a készítményt.

Szlovákiában a fonálféreg nem okoz emberi megbetegedést, ezért nálunk az Ivermectin állati gyógyszerként van jelen. Ezért a szemfülesebbek az első fázisban az állatgyógyszerként adott féregirtókat kezdték el felvásárolni. (Az interneten pedig több száz euróért kezdték illegálisan árusítani.) Mostanra már nálunk is beregisztrálták emberi fogyasztásra, nemsokára érkezik is egy kisebb szállítmány a hazai gyógyszertárakba, ám igen keveseknek jut majd belőle.

Ma ott tartunk, hogy a szert a spanyoloktól kezdve a németeken át az angolokig sok nemzet kutatói vizsgálják, de még nem jutottak el az eredményig. Viszont a betegek egy része kontrollált formában a kórházbakban már hozzájuthat a készítményhez. 

Tudni kell, hogy rengeteg múlik az adagoláson, nem mindegy, mennyit adnak belőle, kinek adnak és mikor adnak, a betegség melyik szakaszában... Ezért orvosi felügyelet nélkül nem sok értelme van szedni. Rengeteg a kérdőjel még mindig körülötte, hiszen a klinikai vizsgálatok nem zárultak le.

A világ ma Ivermectin-hívőkre meg a kételkedőkre oszlik, és az aktivisták „harcba indulnak”. A kétségbeesett emberek pedig kapkodnak fűhöz-fához, mert az ország lángba borult, és sereghajtók vagyunk Európában a Covid-általi halálozásban. Tehát folytatódik a hajtóvadászat Ivermectinre!

Varga Klára