Irány vásárolni! De ki fizessen? Házasok és élettársak toporognak a pénztár előtt. A nő azt hiszi, hogy a férfi fog fizetni. A férfi nézelődik, nem ő a buksza.

Először van a szerelem, utána összecuccolunk. Legyünk a szabad szerelem hívei, élettársak vagy házasok, a pénzügyekhez le kell ülni. Mégpedig tiszta asztalhoz, hogy tiszta fejjel tudjuk megbeszélni a piszkos anyagiakat. Ki rendezi a számlákat, ki fizeti a rezsit, a bevásárlást, a vízszerelőt?

kassza-kezdo.jpg

Hogy csinálja Rita és Zoli?

Rita és Zoli a középiskolában ismerkedtek meg. Sokáig nem vettek egymásról tudomást, aztán egy iskolai kiránduláson összegabalyodtak. A történet nem ért véget a hétvégével, a bimbózó magból kis fácska nőtt, igazi családfa! Közel tíz év után egybekeltek, felépítették a családi fészket, hogy gyökeret és szárnyat tudjanak adni születendő gyermekeiknek. A házat ma boldog gyermekkacaj tölti be, apa és anya szeretik egymást, bíznak egymásban – egymás pénzében már kevésbé.

Ritáék ugyanis a „külön kassza” mellett tették le a voksukat. Mindkettőjüknek saját bankszámlája van, arra érkezik meg a havi fizetésük. Egymás egyenlegét nem tartják számon, mindketten a saját belátásuk szerint gazdálkodnak a jövedelmükkel.A házat Zoli telkén építették fel. Közös élet, közös otthon a jelszó, ámde a tulajdoni lapon a férj neve szerepel. Az építési költségek oroszlánrészét Zoli állta, a hitelt is ő törleszti a házra. Mi az enyém, mi a közös? – joggal tesszük fel nekik egy tiszta asztal mellett a kérdést.

Bármennyire is ódzkodunk a szerelmet aprópénzre váltani, muszáj lefektetni az alapokat. Végül is, ha már egyszer eljutottunk a házasságig, sok kínosabb dolgot is csinálunk egymás előtt. A pénz az élet velejárója, szükségszerű csereeszköz.

A dolgok állása Zoli szemszögéből

– Ritával a külön kasszát választottuk. Ha őszinte akarok lenni, nem is került más a terítékre. Igazából nem szoktunk pénzről beszélni. Mindent közösnek tekintünk, egyszer én fizetek, másszor meg Rita. És nincs olyan, hogy a kanapé Ritáé, a tévé meg az enyém... Közös az életünk, közös az otthonunk! Gyerekágyi listát sem vezetünk, hogy épp ki vette meg a pelust. Veszi, aki megveszi. A feleségem és én is szorgos méhecskék vagyunk, becsületesen dolgozunk. Nincs mit felróni egymásnak, hogy én többet rakok a közösbe... Tény, hogy a kenyérrevalót én teremtem be, de végül is, én lennék a férfi a háznál, vagy mi! Jól fizet a szakmám, festő vagyok és mázoló, de Rita is besegít a gyerekek mellől, hétvégén tortákat süt megrendelésre.

– Nem vagyok naiv, mint Júlia, aki nem akart a földön járni. Tudom, hogy ott lebeg a fejünk felett a kérdőjel: mi lesz, ha mégis elválunk? A világ megváltozott, az emberek túl sokáig élnek, és a hosszú évek alatt az igenből is lehet nem. Ám történjen bármi, az együtt eltöltött boldog évek akkor is megmaradnak. Nem beszélve a közös gyermekekről! Hiszem, hogy képesek leszünk intelligens, felnőtt emberek módjára megoldani a problémáinkat. A ház az én nevemen van, hiszen a telek is az enyém, a kölcsön is az enyém. Valahogy így alakult. Nem akarom Ritát kisemmizni, a pénz nálunk soha nem volt központi kérdés. Hála istennek, mindig volt annyi, amennyi kellett. A szép életünket együtt alakítottuk ki, a sikereket együtt értük el, hiszen ha nincs Rita, akkor nem tudtam volna késő estig dolgozni, hogy meg tudjuk venni az újabb rakat téglát. Szerintem így van jól, ahogy van! Szeretem és tisztelem Ritát, mert biztosítja számunkra a nyugodt hátországot.

web-bannerek-instagram.jpg

Nézzük, hogyan látja a helyzetet Rita!

– Tökéletesen működik a külön kassza! Nincs belőle konfliktus, miért is kéne rajta változtatni? A házunk és a telkünk Zoli nevére van írva, de ebből nem csinálok ügyet. Akkor szoktam csak bosszankodni, mikor hivatalos ügyet intézek, s emiatt lacafacáznak. Akadályokba ütközöm, mert nem elég a tulajdoni lap, ragaszkodnak a tulajdonos személyes jelenlétéhez. A hétköznapokban viszont nincs akadály. Persze, tudom: ma lassan minden második házaspár elválik. A szív megszakad ilyenkor. Olyan mindegy, hogy a telek, a ház kinek a nevén van...

Sosem voltam anyagias, az érzést többre tartom. Nem élhetjük úgy az életünket, hogy közben azon rágódunk, mi lesz, ha elválunk... A vészmadarat el kell hessegetni, nem szabad engedni, hogy fészket rakjon az ereszünk alá. Én a jelenben élek. Különben pedig ott a családjog, ez pedig kimondja, hogy a házasság után szerzett vagyon közös vagyon. Nem így van?

Vagyonmegosztási kisokos

A válás nem habos torta, nem mindig sikerül közös megegyezéssel szétmenni, gyakran lesz belőle osztozkodási rémálom. Közös vagyon, külön vagyon, osztatlan közös tulajdon, házastársi közös vagyon megosztása, kié lesz az ingatlan? – ezek a kulcsszavak. Van, hogy a felek megegyeznek egymás között, hogy ki mit visz. Viszont gyakran bírósági perre kerül sor. S ez a gyakoribb, pedig a vagyonmegosztási per évekig húzódik – az egyik barátnőm tíz év után vesztette el a házát, amit a szülők segítségével építettek fel a szülei telkén. A jog útja néha az erő útja, és nem az igazságé. Sok fura döntéssel találkozunk, van bizony, mikor nem a paragrafus számít. Vagyonosztás esetében mi az eljárás, s kinek mihez van joga, mi illeti meg a kiköltöző házastársat vagy élettársat?

Jól teszi Rita, hogy nem aggódik? – erről kérdeztük Mazács Ferenc ügyvédet (Várkony). A válaszokat rövid címszavakba tömörítettük, mert bizony sokszor ez a vége. Néha címszavakban is elfér az élet.

kassza-asztal.jpg

Különvagyon, házasság előtt szerzett vagyon

A törvény nem hajlítható. Amennyiben az építkezési telek már a házasság megkötése előtt a férfi (Zoli) nevén volt, akkor válás után is ő a kizárólagos tulajdonos. Mivel a házasság előtt került Zoli tulajdonába a földterület, nem kerül bele a házassági vagyonközösségbe. Ez érvényes minden házasság előtt szerzett vagyonra.

Rejtett tulajdonlás

Minden országban mást mond a törvény. A szlovák jogrend nem ismeri a rejtett tulajdonlás fogalmát – ellentétben a magyar jogrenddel. Magyarországon válás esetén a bíróság akkor is rejtett tulajdonosként kezeli a feleséget, mikor minden hivatalos dokumentumon kizárólag a férj neve szerepel. Feltételezhető ugyanis, hogy a közös keresetből építették fel a házat, és a kölcsönt is közös kasszából törlesztik. Élettársak esetében is nyilvánvalónak veszi a bíróság, hogy együtt hozták létre a vagyontömeget. Bár a tulajdoni lapon nem szerepel a feleség vagy az élettárs neve, a magyar jogrend tulajdonosként tekint a feleségre és a férjre. Tehát mindennek a fele a nőt illeti!

Nálunk nehezített pálya! Ezzel szemben a szlovák jogrend nem ismeri a rejtett tulajdonlást. Az számít, ami a papíron van. Ha a tulajdoni lapon csak a férj neve szerepel, akkor őt ismerik el jogos tulajdonosnak. Itt nincs apelláta.

A háznál már van némi remény, ám Ritának, a feleségnek „nehezített pályán“ kellene végigszlalomozni, ha nem akar üres kézzel kilépni a házasságból. Ez azt jelenti, hogy bizonyítania kellene, hogy az ingatlant, vagyis a házat a házasságuk alatt közösen megkeresett pénzből építették. A feleségen van a bizonyítási teher. Ám a bíróság sokszor készpénznek veszi, hogy a házastársak együtt gazdálkodtak (ez Rita esetében jót jelent). Így inkább Zolinak kellene elszámolnia a bíróság felé a különvagyonával. Bizonyítania kellene, hogy pénzt vitt a házasságba, és még a boldogító igen kimondása előtt (azaz a házastársi vagyonközösség létrejötte előtt) rendelkezett különvagyonnal, amiből felépíthette a házat. A jog szerint a házasság alatt egyik félnek sem lehet különvagyona, mindent „be kell dobni a közösbe“.

Malacpersely

A törvény abból indul ki, hogy a házastársak közös kasszából gazdálkodnak. (Nem érdekes, hogy ez nem igaz.) Tételezzük fel, hogy a férj havonta 1000 eurót keres, a feleség pedig 800 eurót. Ez összesen 1800 euró, ami a közös kasszában landol. A házassági vagyonközösség azt jelenti, hogy ebből mind a két fél ugyanannyira jogosult. Hiába rakott Zoli ezer eurót a malacperselybe, a feleség pedig csak 800-at, amikor vagyonmegosztásra kerül sor, akkor mindketten 900 euróra jogosultak. A hozzájárulás mértékétől függetlenül a felezési szabály lép érvénybe: tehát a feleség pénzügyi követeléssel léphet fel a férjjel szemben. Fontos tudni még, hogy a szlovák jogrend szerint Rita tulajdonjogot nem kaphat a ház felett.

kassza-asztal-agy.jpg

Mit mond a családjogi törvény?

A feleségnek, ugye, bizonyítania kell, hogy az adott ingatlant közösen építették, az építkezés anyagi hátterét közösen biztosították. Ekkor persze a férj a legtöbb esetben azzal érvel, hogy a banki hitel az ő nevén van. A törvény szelleme itt is felezést sugall. Felmerül a kérdés, hogy vajon a törlesztőrészleteket miből fizette? Itt sejlik fel ismét a malacpersely képe: vagyis ha Zoli a közösből fizette a törlesztőrészletet, akkor a bíróság úgy veszi, hogy közösen finanszírozták az ingatlant. Összességében tehát: ugyan a feleségnek kell kiköltözni, mert nem kaphat tulajdonjogot a ház felett, azonban nem távozik meztelen fenékkel, mert pénzügyi térítést követelhet. Amennyiben meg tudnak egyezni egymás közt, nincs több galiba, ha pedig nem, akkor a bíróságra mennek. A bíróság pedig kirendel egy ingatlanbecslőt, és a becslés alapján kötelezik Zolit, a férjet, hogy fizesse ki Ritát.

Mindent, vagy semmit!

A vagyonmegosztás a „mindent vagy semmit” elven működik, a szlovák jogrend osztatlan közös tulajdonról beszél. Amennyiben a vagyonmegosztás nem ezt az elvet követi (fele enyém, fele tiéd!), a döntést meg lehet támadni. Ha a feleség be tudja bizonyítani, hogy a férj az eszcájgból két villával többet kapott, a bírói döntés érvényét veszti. (Ez igaz történet, így járt a másik családi barátunk, a feleség megtámadta a döntést, évekig pereskedtek, a végén mindene ráment.) Válás esetén a ház, az autó, a spórolt pénz, vagy bármilyen értékes tárgy, tehát az ingó és ingatlan vagyon egyaránt feleződik. A vagyonleltár az aktívumokat és a passzívumokat is tartalmazza.

A passzívumok közé tartoznak a különféle hitelek, gyorskölcsönök. Ezekről sem szabad megfeledkezni, mert ezek is feleződnek! Szóval, ha a férj tartja meg az ingatlant, ami mondjuk 100 ezer eurót ér, de terheli egy 50 ezer eurós hitel, akkor a feleség 25 ezer eurót követelhet a férjtől. Fontos tudni, hogy a hitelek esetén nem elég, ha a házastársak megegyeznek a törlesztésben – a bankot is meg kell kérdezni. (Ezzel gond szokott lenni.)

Mi történik egy sajnálatos elhalálozás esetén?

A haláleset minden esetben szomorú és fájdalmas, mégis olyan dolog, amiről beszélni kell. Legyen szó hirtelen jött elhalálozásról, vagy egy hosszú betegség után bekövetkezett halálesetről, tudnunk kell, mi történik az otthonunkkal, az ingó és ingatlan javakkal. A vázolt esetben, amikor minden a férj nevén van, a feleség örökösként lép fel, ahogy a közös gyermekek is. Mindannyian egyenlő részt kapnak a vagyonból. Ha két gyermekük van, akkor a vagyon három egyenlő részre oszlik. Amennyiben viszont az ingatlant a házastársak közösen birtokolják, vagyis két néven szerepel, úgy csak a férj vagyonrészét osztják meg. A feleség ez esetben is ugyanannyit örököl, mint a gyerekek.

Élettársi viszony

A szlovák jogrend a házasságot pártolja. Megnevezi közeli hozzátartozóként az élettársat, ez azonban a vagyonjogot nem érinti. Tudjuk, ma rengeteg fiatal él élettársi kapcsolatban. Amennyiben az ingatlan tulajdoni lapján a férfi neve szerepel, a nőnek be kell bizonyítania, hogy pénzt költött a házra. Itt már nem jelenik meg a megmentő malacpersely. Felmerül a kérdés: vajon miként tudja a nő bizonyítani, hogy pénzt költött a házra? A válasz elszomorító: sehogy. Valljuk be, a mesterember ritkán ad számlát, a téglát pedig nagy valószínűséggel a hitelből törlesztették, amit az élettárs vett fel. Ily módon nagy a valószínűsége, hogy szakítás esetén a nő (akinek semmi nincs a nevén) semmit nem kap.

Szlávik Cyntia